A forró augusztusban ünneplik Havas Boldogasszonyt

Egyszer azonban mégis megtörtént ez a csodás esemény a Szűzanya útmutatására. A legenda szerint a IV. században Szent Liberius pápa idejében Rómában egy gyermektelen házaspár elhatározta, hogy vagyonát a Szent Szűznek ajánlja fel. Egy forró nyári éjszakán a Szűzanya álmukban megjelent, és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani, emeljenek templomot a tiszteletére. Ugyanezt az álmot látta ezen az éjszakán Liberius pápa is. A hó másnap az Esquilinus hegyére hullott, s a templomot ott fel is építették.

Ez lett a Szent Szűz római főtemploma, a világhírű Santa Maria Maggiore-bazilika, melyet Havas Szent Mária (Santa Maria ad Nives) bazilikának is neveznek, s minden évben ezen a napon felszentelésének évfordulóját is ünnepli a katolikus világegyház.

A római Santa Maria Maggiore-bazilika híres Havas Szent Mária-ikonja, amelyet a hagyomány szerint maga Szent Lukács festett

A bazilikát III. Sixtus pápa díszítette remek mozaik képekkel annak emlékére, hogy az efezusi zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát. Az ősi római hagyomány szerint a bazilika híres Havas Szent Mária-kegyképét még maga Szent Lukács evangélista festette ciprusfára.

A középkori Rómában szokás volt, hogy Havas Szent Mária ünnepén a szentmise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé.

Az akkoriban már hagyományos ünnepet 1568-ban vette föl V. Pius pápa a római kalendáriumba. Magyar földön az ünnep – mint a legtöbb Mária-ünnepünk – a Boldogasszony ünnepeként vált ismertté. A Müncheni-kódex „Havi Bódoganya” néven emlegeti. Hazánkban a pestisjárványok idején a nép Havas Boldogasszony tisztító oltalmába ajánlotta országunkat. A Veszprémi Egyházmegyében jelenleg a zalai részeken, Gyenesdiáson és Tekenyén állnak Havas Boldogasszony tiszteletére emelt templomok.