Geocaching: kincsvadászat háromezer ládikáért

Hárman vágtunk neki az útnak. Bartha Balázs, a móri mentőállomás vezetője, akivel azonban most azért találkoztam, hogy beavasson a geocaching, azaz a ládakeresés rejtelmeibe. Aztán Mandula, a tízéves labrador keverék  és jómagam. A falu fölött a fenyőfák nyiladékán már messziről feltűnt a Csillaghegyi-kilátó, amely 2008-ban épült. A kilátó olyan széles, mint egy táncterem, de nem nyúlik túl a fák csúcsán, miként azt a  Balázs által eldugott  iszkaszentgyörgyi láda megtalálói is rendre észrevételezik. A kilátótól pár száz méterre van a rejtekhely (a pontos helyet nem árulom el, tessék megkeresni).  A Balázs által az impozáns faszerkezet   megépítése után elhelyezett láda igazából egy ételesdoboz, rajta  alkoholos filccel a megtalálási hely  koordinátái.   A dobozban található a jelszó,  aminek segítségével lejelenthető az interneten a megtalálás. Továbbá egy füzet, a megtalálók bejegyzéseivel és számos, értéktelen apróság. Minden láda tartalmaz füzetet, meg hasonló ajándékokat, amelyeket azonban csak úgy szabad elvinni, ha a megtaláló cserébe otthagy valamit - tudom meg Balázstól.

Azt már a kilátó lépcsőjén ülve meséli el  a fiatalember, hogy a geocaching Amerikából indult, és a műholdas helyzet-meghatározó rendszer, a GPS  polgári alkalmazása tette lehetővé az elterjedését. A ládákat ugyanis a  dugihely koordinátáinak a megadása révén találják meg a  "kesselők". Magyarországon eddig hivatalosan háromezer ládát rejtettek el, ebből Balázs eddig 182-t talált meg. A kesselést  nem magában végzi: például a veszprémi állatkertnek a  feleségével  és két kisgyerekével történő felkeresése is jó alkalom egy, közelben elhelyezett láda felkutatására.
 Balázs egyébként  nem az új őrület hatására kezdett túrázni: általános iskolai tanára, Bükiné Törő Ágnes kapatta rá a természetjárásra. Később egyénileg, majd feleségével, Melindával  rótta a kilométereket. A Vértes 50 teljesítménytúrára Mandula is elkísérte a házaspárt, akik a 12 órás szintidőn belül  tíz és fél óra alatt teljesítették a távot, amelyet némelyek négy óra alatt rohantak végig - jegyzi meg Balázs.

 
Amikor a legemlékezetesebb ládakeresésről kérdezem, egy közeli helyet, a Burok-völgyet említi, amely a szépségével ragadta meg. A kesselés egyébként  a legtöbb  kincsvadász számára nem öncél: az, aki eldugja a ládát, minden esetben olyan természeti vagy épített szépségekre, értékekre  kívánja fölhívni a társai figyelmét, amelyek egyébként bizonnyal rejtve maradnának előttük. Balázs sincs ezzel másként: aki a ládakeresők internetes honlapján rákeres a Csillag-hegyi ételdobozra, rövid, de érzékletes beszámolót olvashat Iszkaszentgyörgy nevezetességeiről: a kastélyról, a tanösvényről, a Kőasztalról, szép kilátást nyújtó Piramitáról.  Balázs a felesége révén ismerte meg a falut, laktak is itt az apósáéknál egy darabig. Ha mostanság jönnek, nem csak felesége családját látogatják meg, de nem mulasztanak el  fölsétálni  a Csillag-hegyre is. A fák közé vágott nyiladékon letekintenek Fehérvárra, és persze nem felejtik el ellenőrizni: rendben  van-e a láda, amelyet  Balázs rejtett el...

Bartha Balázs másik hobbija a ládakeresés mellett az éneklés. Fehérváron ének-zeneiben  a Kodályban  végezte az általánost és a gimit is. A   feleségével, Melindával is a középiskola Disszonancia vegyes karában szövődött köztük a szerelem. Ennek 15 éve. Hét éve házasok, két gyerekük,  Menta és Jácint  öt- és kétéves. Balázs ma is tagja a felesége vezette kisbéri kórusnak.