Tagadjuk, de nézzük a tévét

A televíziózási szokásokkal kapcsolatos felmérések mindig érdekesek. Már csak azért is, mert manapság sikk lett nem nézni tévét. Vannak, akiknek nincs otthon ilyen készülékük, de akinek van, az sem kapcsolja be, mert mégis, milyen műsorok mennek benne. Másnap mégis mindig mindenki tudja, hogy mi történt az ország egyik kedvenc magyar szappanoperájában, vagy egy olyan valóságshowban, amit ciki nézni. A boltban a pénztárnál sorba állva, vagy a postán levélfeladás közben, vagy a buszra várva mégis rendkívül részletesen tudják kitálalni az előző részt a tévét nem nézők.

Az egyik műszaki áruházlánc készített kutatást, amiből azt az általános következtetést vonták le, hogy, bár minden második ember panaszkodik a műsorkínálat miatt, legalább két órát a készülék előtt töltenek. Megyénkben napi 4-6 óra az átlag. Azt azért halkan megjegyezném, ebbe az is beleszámít, ha valaki tényleg csak háttérzajnak használja a televíziót munka, takarítás vagy főzés közben.

A műsorkínálattal Zala és Veszprém megyében a legelégedettebbek a lakók, Békés és Vas megyében pedig a legelégedetlenebbek. A férfiak a filmek után a sportműsorokat és a híradót követik leginkább, a nők számára elsők a sorozatok, aztán jöhetnek csak a filmek vagy a híradó. A reggeli beszélgetős műsorokat nézik a legkevesebben az országban.

Veszprém megyében is a filmeket kedvelik a legtöbben (74 százalék), közel kétszer annyian, mint az ismeretterjesztő műsorokat vagy a híradókat.