Csapdában vagyunk

<b>Budapest</b> - Magyarország földgázcsapdában van, a hazai energiapolitikának gondoskodnia kellene arról, hogy ebből a helyzetből mielőbb kikerülhessen az ország. Erre hívta fel a figyelmet <em>Aszódi Attila</em>, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energetikai Bizottságának elnöke, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója.

Deák Dóra

A szakember rámutat: a Parlament által 2008 tavaszán elfogadott energiapolitikai koncepció irányelve az volt, hogy Magyarországon egyedülállóan jó a földgázelosztó infrastruktúra, amiben nagy üzleti lehetőség van.

Hosszú távon ugyan más energiahordozók is szerephez juthatnak, de a következő 15-20 év egyértelműen a földgázé lesz, mint ahogy az energetikai fejlesztések az elmúlt két évtizedben is elsősorban a földgázhoz kapcsolódtak.

Aszódi Attila aláhúzta: a január eleje óta tartó földgázellátási válság nagyon határozottan arra hívja fel a figyelmet, hogy a földgázcsapda veszélyesebb, mint amire számítani lehetett.

Az orosz és az ukrán fél között harmadik éve zajló huzavona rá kell, hogy ébressze a magyar energiapolitika alakítóit: újra kell gondolni a koncepciót.

Olyan energetikára van szükség, ami csökkenti az egyoldalú orosz gázfüggést, és általában is csökkenti a földgáztól való függést, hiszen Magyarország energiafelhasználásának közel 45 százaléka származik ma földgázból, ami a legmagasabb érték egész Európában - tette hozzá a szakember.

Aszódi Attila figyelmeztet: érdemi energiahatékonysági és energiatakarékossági programot kell indítani. Az épületek fűtésében szükség van a földgáztól független, alternatív megoldásokra.

Tűzifa, faipari hulladékból készített fabrikett, pellet, minden szóba jöhet, ha megújuló energiahordozóból származik. Egyes településeken segíthet a geotermikus energia.

Földgáz-megtakarításra ad lehetőséget - főleg nyáron -, ha a meleg víz előállítására napkollektorokat használnak. A villamosenergia előállításban ugyanakkor a napenergia még sokáig nem lesz gazdaságos - jegyezte meg.