Drasztikus fogyókúra a gazdaság felhizlalására

Glatz Ferenc, a Rerformszövetség egyik alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke elmondta, az állami kiadások mintegy ötödét kellene lefaragni 2013-ig: ma a GDP felét teszik ki ezek a kiadások. 

Ahhoz, hogy ne nyomja agyon az állam a gazdaságot (többek között az adóztatással), a kiadásokat a GDP 42 százalékára kellene lenyomni a következő öt évben. Ez összesen (2009-es bázison számolva) több mint 3000 milliárd forintnyi megtakarítást jelentene. 

Ennek nagyobb részét az adná, hogy a szakértők néhány kiadási tételt erőteljesen csökkentenének és ezeket az összegeket a későbbiekben sem engednék emelni, de az államadósság kamatainak csökkenésével is számolnának.
 
A legnagyobb effektív kiadáscsökkentéseket az állami működést, a nyugdíjak és a gazdasági funkciók terén ajánlják. 

Az állam (az önkormányzatokat is beleértve) saját magán 550 milliárd forintot spórolhatna a szakértők szerint 2013-ig: ebbe beleszámolják a már bejelentett 60 milliárdos zárolást, a fennmaradó összeget pedig a dologi kiadások csökkentésében, egyes háttérintézmények megszüntetésében, a kiszervezett feladatok számának mérséklésében látják. 

Úgy vélik, nem létszámcsökkentésről kell dönteni, hanem arról, hogy mennyi pénzből kell kijönnie egy minisztériumnak, s ezért aztán a miniszternek kellene felelősséget vállalnia. Az önkormányzatoknál a képviselői juttatások apasztásából várnának 30 milliárdot.
 
A nyugdíjaknál az öt év alatt 355 milliárdos megtakarítással számolnának, ami a 13. havi nyugdíj megszüntetéséből és a korengedményes nyugdíjazás szigorításából folyhatna be elsősorban, de a javaslatok között szerepel a 65 éves nyugdíjkorhatár is. Felülvizsgálnák a rokkantnyugdíjasok jogosultságát is. 

A szociális kiadásokat jövedelmi szinthez kötnék. Rövidebb ideig járna a gyes, igaz, a másik oldalon bővítenék a gyermekgondozó hálózatot és érdemben segítenék a kismamák újbóli munkavállalását. A családi pótléknál jönne a jövedelemhatár és a bruttósítás. 

A gazdasági szereplőknél főként az olyan nagy, pénznyelő állami vállalatokkal van a gond, mint a MÁV vagy a BKV. 

A vasúttársaság munkaerő-állományának és finanszírozásának átalakítása, valamint a korrupciós veszteségek kiszűrése 85 milliárdot hozhat a konyhára a szakértők szerint. 

Úgy vélik, kisebb összeget az oktatásból és egy jelképes 10 milliárd forintot az egészségügyből is ki lehetne vonni, a kultúra fogyasztóinak pedig mélyebben a zsebükbe kellene nyúlni (innen 20 milliárdot csípnének le).

Az öt év alatt mindez 1350 milliárd forintot tenne ki. A nominális összegek befagyasztásával együtt így 2750 milliárd forint juthatna adócsökkentésre 2013-ig a számítások szerint - az idén 150, majd évente 580-780 milliárd forint közötti összegben. 

Emellett megőriznék a szakértők az államháztartási hiány GDP-arányosan számított 2,5 százalékos szintjét. Mint mondják, a válság miatt más országok logikusan engednek most ebből, Magyarország azonban ezt nem teheti meg.

A munkáltatói járulékokból három év alatt összesen 10 százalékot engednének, viszont 2010-ben 5000 forintra emelnék a ma havi 1950 forintos egészségbiztosítási hozzájárulást. Többet engednének a személyi jövedelemadóból is: maradna a 18 és 36 százalékos kulcs, ám évi ötmillió forintnál húzódna már az idén a sávhatár. 

Vagyis a bérből élők 95 százaléka már 2009-ben teljes mértékben 18 százalékkal adózhatna, ha a Reformszövetségen múlna. A szolidaritási adót itt jövőre vezetnék ki, majd 2011-ben esetleg elvinnék 15 millió forintig a sávhatárt. 

A minimálbér kvázi adómentességét ma garantáló adójóváírást és a többi kedvezményt is áttekintenék, de ez nem jelentené automatikus megszüntetésüket.

Épp az szja-ban javasolt engedékenység miatt tartják jogosnak és szükségesnek kivetni a 30 milliónál többet érő ingatlanokra az egyszázalékos ingatlanadót. A csökkentések ellentételezéseként már az idén 4 százalékponttal 24 százalékra emelnék az áfakulcsot. 

Hangsúlyozzák: átmeneti emelést tartanának jónak. Ha a gazdaság állapota megengedné majd, áfacsökkentéssel is lehetne dinamizálni a növekedést.

A vállalkozások esetében az adóterhelés tisztítása és csökkentése lenne fontos a Reformszövetség szerint, ami a versenyképesség javításához feltétlenül szükséges lenne. 

Nemzetközi szempontból teljesen versenyképes a hazai 16 százalékos, jó ösztönző kedvezményekkel teleültetett társasági adó, ám a helyi iparűzési adó, a kisadók és a különadó miatt a cégek valójában 30-36 százaléknyi adót fizetnek ki. 

A kedvezmények megtartása mellett 18 százalékra emelnék a társasági adó kulcsát. A kisadók és a különadó 2010-es megszüntetése mellett pedig belekezdenének a helyi iparűzési adó kivezetésébe is. Mint mondták, erre forrást részben az időközben dinamizálódó gazdaságból a költségvetésbe befolyó többlet jelenthetne.

A reformterv azzal számol, hogy a növekedési hatás már 2010 második felében jelentkezne, és 2012-13-ra a magasabb foglalkoztatás, aktivitás és versenyképesség mellett visszaállhatna az ország az évi 3-4 százalékos növekedési pályára. Ehhez egy igen szigorú és gyors eurócsatlakozási menetrend is tartozik. 

Az euró előszobájának számító ERM-II rendszerhez még 2009 második felében jelentkeznie kellene az országnak a Reformszövetség szerint, a forintot pedig 2012-ben, legkésőbb 2013 elején kellene lecserélni euróra.

A foglalkoztatás és a termelékenység növelése lenne a legfontosabb feladat a reálgazdaságban a következő években. A Reformszövetség szakértői külön anyagokat készítettek a foglalkoztatás, az innováció, a kkv-szektor, valamint a logisztika és közlekedés területére. 

A foglalkoztatáspolitikának a szakértők szerint sokkal célzottabban és differenciáltabban kellene hatnia: a 15 és 29 éves fiatalok, a 25-40 éves nők, a csak alapfokon iskolázottak és a leginkább lemaradt 10-15 térség esetében. 

A kkv-ék szempontjából kulcsfontosságú lenne egyrészt az adóteher, másrészt a bürokrácia csökkentése, és azt sem szabadna megkerülnie a kormánynak, hogy valós kkv-stratégiát alkosson, segítse ezeket a vállalkozásokat beépülni a beszállítói hálózatokba. 

Bár a kormány közlekedéspolitikai elképzeléseit nagyjából jónak tartják a szövetség szakértői, azokat hozzá kellene illeszteni a nemzetközi trendekhez - például ma indokolt lenne az észak-dél irányú útfejlesztés, miközben nálunk jobbára csak kelet-nyugati van.