Napi tíz órát dolgozik és havi hat napot pihen a magyar orvos

A negyven év alatti gyógyítók alig 5 napot, míg a hatvan év feletti orvosok már közel 7 nap pihenést engedhetnek meg maguknak havonta. 

A szabadnapok tekintetében szakorvosok és háziorvosok között nincs jelentős különbség. A 2008-ban szabadsággal töltött napok száma háziorvosok esetében átlagosan 21, szakorvosok esetében pedig 26 nap, azaz a felmérésben résztvevők között átlagosan 25 napot töltöttek éves szinten a munkán kívül, pihenéssel.

A negyven év alatti gyógyítók alig 5 nap pihenést engedhetnek meg maguknak havonta
(Fotó: archív)

A hosszú munkaidő és a relatíve kevés szabadidő mellett azért sok orvos próbál hosszabb-rövidebb időt szánni a kikapcsolódásra. A háziorvosok 92 százaléka illetve a szakorvosok 87 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen kedvenc időtöltése, hobbija.

Aktív szabadidős tevékenységek
 
Legtöbbjük sportolni szeret szabadidejében (51 százalék), de sokuknak a könyv-, újság olvasás (42 százalék) vagy túrázás, természetjárás (38 százalék) jelent igazi kikapcsolódást.

Népszerű az M1 és kedvelt a Kossuth Rádió

A megkérdezett háziorvosok és szakorvosok körében is a hírműsorok nézettsége vezet. A gyógyítók többsége a bel- és külpolitikai témákat követi leginkább figyelemmel, de sokan érdeklődnek a technika, tudomány, gazdaság hírei iránt.

Majdnem minden második doktor gyakran néz különböző műfajú filmeket is. Legalacsonyabb nézettsége a filmsorozatoknak, főzőműsoroknak és a magazinműsoroknak van, habár ez előbbi iránt a hölgyek körében valamivel magasabb az érdeklődés.

Az összesített nézettség alapján legmagasabb nézőtábora az m1-nek van, amelyet 10-ből 9 orvos biztos, hogy néz kisebb-nagyobb gyakorisággal.

Az orvosok 71 százaléka hallgat mindennap rádiót. A rádiót hallgatók kedvence a Kossuth Rádió, összességében a megkérdezettek 26 százaléka hallgatja.

Milyen orvosnak lenni Magyarországon?

Az elmúlt időszak egészségügyet érintő jelentős változásainak következtében a magyar orvostársadalom többsége úgy érzi: nehéz helyzetbe került. Egyik oldalról a hivatali intézkedéseknek, míg másik oldalról a betegek folyamatos elvárásainak kell megfelelni egy igen nehéz gazdasági-társadalmi környezetben.

Nem véletlen, hogy mind az orvos szakma megítélését, mind az anyagi javadalmazást illetően a megkérdezett gyógyítók jelentős része elégedetlen volt. 10 orvosból 9 érzi úgy, hogy nagyon nehéz orvosnak lenni Magyarországon.

 „Ön milyennek ítéli jelenlegi szakmai és egzisztenciális helyzetét egy tízes skálán* összességében, minden tényezőt egybevetve?”
 
Az orvosok jelenlegi szakmai helyzetének megítélése egy 1 és 10 közötti skálán átlagosan 6,3, osztályzatot kapott, míg az anyagi helyzetüket a megkérdezettek ennél alacsonyabb, közel 5,0-ös osztályzattal illették. 

A jelen helyzet értékelésében nem volt releváns különbség a szakorvosok és a háziorvosok értékelése között. 

Szükséges megjegyezni, hogy a fiatalabb (40 év alatti) orvosok elégedettségét nemcsak az átlagosnál kevesebb pihenőidő befolyásolja negatív irányba, hanem anyagi megbecsülésüket is rosszabbnak ítélik, mint idősebb társaik.