Régészeti világszenzációra bukkantak Zalaváron

- Az egyik, tavaly megnyitott nagy  árokban olyan, polírozott felületű korsótöredéket találtunk, amelyen szép,  karcolt díszsor látható.  Legalábbis első ránézésre...  - csigázza fokozatosan érdeklődésünket Szőke Béla Miklós, az MTA Régészeti Intézete tudományos főmunkatársa. - Alaposabban megvizsgálva azonban kiderült, hogy betűkről van szó. Mégpedig a glagolita abc két jeléről. 

A frissen megtalált glagolita írástöredék jelentősége azért felbecsülhetetlen, mert sehol a világon nem bukkantak még jól dokumentált ásatási körülmények között ilyen leletre, ez az első - írja a Zalai Hírlap. 

- Eleve nagyon kevés a 9. századból származó glagolita emlék - folytatja a szakember, érthető lelkesedéssel.  - Döntő régészeti bizonyíték ez arra nézve, hogy  Cirill és  Metód Mosaburgban (Mocsárvár) járt, mint arról olvashatunk is Metód életrajzában. Több hónapot töltöttek itt Kocel udvarában, aki maga is megtanulta a glagolita írást. Ráadásul egészen pontosan keltezhető a lelet, 865-866 táján  történhetett mindez. 

A glagolita abc-t  Konstantin (ő szerzetesi nevén, Cirillként vonult be a köztudatba) találta ki. Mégpedig akkor, amikor Metóddal együtt azt a megbízást kapta,  hogy jöjjön el téríteni  e szlávok lakta vidékre. A szláv nyelvű liturgiához le kellett fordítaniuk  néhány részletet a bibliából, ám a szláv nyelvben több olyan hangzó is akad, amelyhez egyszerűen nem találtak megfelelő írásjelet a bizánci abc-ben.  Ezért újakat találtak ki, s ebből fejlesztették ki a szláv nyelv sajátosságaihoz alkalmazkodó glagolita abc-t. A bizánci  térítő testvérpár tehát az általunk  ismert  cirill betűk előzményét alkotta meg, bár a jelek kalligráfiája eltérő. 

Az unikális leleten látható  két jelet gyakorlott kéz karcolta. Kiolvasva izse és on a hangzásuk. Mellettük  egy kereszt, amit  a szavak elválasztására alkalmazhattak.

Képek a régészeti felfedezésről a Zalai Hírlap oldalán