A legnagyobb magyar szellemében

Több ok is volt a megemlékezésre az ifjúsági centrumban, az intézmény augusztus 15-én ünnepelte ugyanis megalapításának negyvenedik évfordulóját, a szobor alkotója, Cséri Lajos pedig az avatóünnepséget megelőző napon vette át a Magyar Köztársaság tiszti keresztjét. Beszédében dr. Sótonyi Péter Széchenyi-díjas akadémikus felidézte az államférfi életének és munkásságának legfőbb mozzanatait, valamint kiemelte: kevés olyan alakja van a magyar történelemnek, aki ennyire ismert, mégis ennyire keveset tudunk róla, szerepvállalásáról ma is szakmai viták folynak. Széchenyi ellentmondásos személyiség volt, akit leginkább naplójából ismerhetünk meg, melyet egészen a halála előtti napokig írt. Kiemelkedő politikus, publicista volt, mindazonáltal egy önmagával folyton perlekedő hús-vér ember is. A reformkor központi alakjának nagyságát jelzi az, hogy mindig képes volt merészebbnek lenni tegnapi önmagánál. 

Széchenyi István mellszobra a töprendő személyiséget tárja elénk

Cséri Lajos alkotása mestere, Ferenczy Béni láthatatlan keze nyomát hordozza, a gondolkodó, töprengő, tragédiáktól súlyos személyiséget tárja elénk. És hogy mit üzen a szobor a ma emberének? - tette fel a kérdést dr. Sótonyi Péter. - Azt, hogy hiba lenne azt hinni, hogy a társadalomban felhalmozódott ellentmondások feloldása egyszerű feladat és remélnünk kell azt, hogy a ma embere ebben a zavaros világban is rábukkan Széchenyi igazságára. A szobor leleplezésében részt vett dr. Szüdi János, az OKM közoktatásért felelős helyettesállamtitkára is.