Merre és mivel közlekedjünk Budapesten? - Lezárva a Margit híd, új forgalmi rend

Akinek pedig 2011-ig is vannak halaszthatatlan ügyei Budapesten, jobban jár, ha leteszi valahol az autót és buszra, villamosra, metróra száll. A forgalmi változások a naponta vidékről érkező több ezer autóst, utazót is érintik.

Az ország nyugati feléből Miskolcra, Debrecenbe vagy akár Szegedre, Békéscsabára is jószerivel csak a főváros érintésével lehet eljutni. 

Az M7-es és az M1-es autópályáról az utóbbi időben már viszonylag könnyen el lehet érni az M0-ás körgyűrűn az északra, illetve délre vezető M3-as és M5-ös autópályákat, nem kell a fővároson átkelni. 

A Megyeri híd átadása határozott javulást hozott a közlekedésben, jelentősen tehermentesítette a nyugati, illetve keleti országrészbe irányuló átmenő forgalmat. 

A 133 éves híd halaszthatatlanná vált rekonstrukciójának költsége bruttó 30 milliárd forintra rúg
(Fotó: archív)

Várható, hogy az elkerülő út forgalma megnő az elkövetkező időben, azok is az M0-st választják, akik eddig rövidebbnek találták a városon keresztül vezető útvonalakat. 

Azzal, hogy a Margit híd kiesik, a szakemberek szerint a többi híd, elsősorban az Erzsébet és az Árpád híd forgalmi terhelése 30-40 százalékkal nő. 

Egyelőre azonban a főváros autós közlekedésében nem érezni katasztrofális lassulást, bár a GPS-ek információit érdemes lehet felülbírálni, mert a szoftverek egy része nem biztos, hogy naprakész. 

Az augusztus 21-e óta lezárt Margit híd elkerülő útvonalain a nap minden szakában erős a forgalom, de nem lehetetlen átjutni a pesti, illetve a budai oldalra. 

A közlekedési szakemberek szerint a szeptemberi iskolakezdés után, főként csúcsforgalmi időben kell majd nagyobb torlódásokra számítani. Mindenesetre jó, ha tudjuk, hogy a budapesti közlekedés - legalábbis gépkocsival - az elkövetkező időben még kiszámíthatatlanabb lesz, mint eddig. 

Okosan tesszük, ha a fővároshoz kötődő hivatalos és üzleti ügyeinket, programjankat ennek tudatában szervezzük, illetve tervezzük. Annál is inkább, mert a forgalmi dugók miatt főként a belvárosi hivatali negyedek megközelítése válik nehézzé. 

Számítani kell a Dunántúlról érkezőknek, hogy az Alkotás út - Hegyalja út- Erzsébet híd - Rákóczi út folyamatosan megtelik, a Moszkva tér - Margit körút - Árpád fejedelem útja - Pacsirtamező út, valamint a rakpartok az Árpád híd felé szintén nagyon zsúfoltak lesznek. 

Meg lehet kockáztatni a Szabadság, illetve a Lánchídon való átkelést is, bár e hidak áteresztő képessége nagyon kicsi, garantáltan dugóba kerülünk.

A Fővinform tájékoztatása szerint a Margit híd lezárása miatt több mint negyven kereszteződésben hangolták át a közlekedési lámpákat az új forgalmi helyzetnek megfelelően. A legnagyobb változással a pesti és a budai hídfőnél találkozunk. 

Új jelzőlámpás csomópont épült a Frankel Leó út - Török utca - Üstökös utca kereszteződésében. Ez azzal is jár, hogy a Török utca ebben az időszakban kétirányú és az Árpád híd felé kínál menekülő útvonalat. 

A pesti oldalon a Margit híd környékéről a Nyugati térnél célszerű a Váci útra kanyarodni és úgy az Árpád híd felé venni az útirányt. Az Árpád hídra mind a két oldalon a korábbinál több sáv könnyíti a feljutást.

A közlekedés mindenkitől sokkal nagyobb koncentrációt kíván, figyelni kell a tájékoztató táblákat, az útvonalfelfestéseket, a terelőjelzéseket  intenek a szakemberek. 

Rutinból, megszokásból nem szabad most Budapesten vezetni, ugyanígy a parkolási szokásainkat is érdemes átgondolni az új helyzetnek megfelelően. 

A forgalom zavartalansága érdekében ugyanis a Fővárosi Közterület-felügyelet fokozottan ellenőrzi a parkoló autókat és az új szabályok szerint komoly anyagi következményei lehetnek a tilosban megállásnak. 

S nagyon könnyen előfordulhat, hogy ahol egy héttel korábban még szabályosan meg lehetett állni, már sokba kerül a parkolás.

A Fővinform azt ajánlja a vidékről érkezőknek is, hogy tegyék le a gépkocsit a város különböző pontjain található P+R parkolókban és váltsanak át a közösségi közlekedésre. 

Mint elmondták, a legforgalmasabb vonalakon sűrítik a járatokat, bővítik a metrószerelvényeket. A nagykörúton például a 4-es és 6-os vonalán forgalomba állítják a régi csuklós villamosokat.

Villamossal egyébként még a Margit hídon is át lehet menni. A Margit híd ugyanis hosszában kettéválasztva, két ütemben épül át, éppen azért, hogy a tömegközlekedés ne álljon le. Alapból a villamosok viszik az utasokat és csak esetenként lesznek pótlóbuszok. 

A gyalogos és kerékpáros forgalom megengedett a híd déli oldalán, a járdán. A hidat teljesen csak 2010-ben, a két hídfél összeillesztésekor zárják le két hétre a forgalom elől.

*

A 133 éves híd halaszthatatlanná vált rekonstrukciójának költsége bruttó 30 milliárd forintra rúg, amelyből a főváros hatmilliárd forintos uniós forrást a Strukturális Alap támogatási keretéből vesz igénybe. 

A Margit híd építését az 1870. évi X. törvénycikk rendelte el. A megépítésére kiírt tervpályázatot Ernest Gouin francia vállalkozó nyerte meg. A híd teljes hossza, a két parti nyílással együtt 607,6 méter, szélessége 16,9 méter volt, ebből a kocsipályára 11,1 méter, a fapadló járdákra 2,9-2,9 méter jutott. 

A vasszerkezet tömege 5012 tonna volt. A pilléreket és a hídfőket díszes kandeláber világította meg, az összes oszlopot a magyar korona díszítette. A hídnyílásokban kisebb lámpák világítottak. 

A híd építészeti díszítményeit Chabrol, a Palais Royal építésze készítette, a szobrok Thabard párizsi szobrászművész alkotásai. A hídépítés összes kivitelezési munkáit a szerződésben megszabott határidővel szemben  az árvíz okozta késedelem miatt  csak 1876. április 30-án fejezték be. 

E napon, déli 12-kor adták át hivatalosan a forgalomnak. A hidat Gyulai Pál író javaslatára Margit hídnak nevezték el.