Vakoktól tanulnak a tűzoltók

A vakvezető kísérleti képzést - amelyet Erdélyi István tűzoltó őrnagy által készített tanulmány alapján a fővárosi Vakok Általános Iskolájával közösen dolgoztak ki - tavaly szeptemberben indították el. A 30 órás képzésben öt tűzoltó vett részt, és az új módszer elsajátítását három tájékozódás- és közlekedéstanár segítette a vakok iskolájából.
Dobson Tibor, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság főosztályvezetője az MTI-nek elmondta, az elgondolás az volt, hogy a tűzoltók elsajátítsák a "vakos" technika módszertanát, figyelembe véve és felhasználva a tűzoltók speciális felszereléseit, munkaformáit, a munka közbeni mozgásformákat, testhelyzeteket.
 A tanulmány alapján kidolgozott módszer lényegi eleme, hogy a tájékozódási és közlekedési technikák eddig látássérülteknek tanított, de a látók számára is oktatható, megtanulható - tűzoltói segédeszköz (tömlő, kötél, hőkamera) nélküli - elemeit beépítik a tűzoltó-alapképzésbe, majd a továbbképzésbe.
Az ezredes megjegyezte: ez a kizárólag az érzékszervekre hagyatkozó módszer akkor éri el a kívánt eredményt, ha a vakok iskolája trénereinek szakmai ismereteit, a tűzoltók ismereteit, valamint a tréningeken részt vevő oktatottaknak a képzés során összegyűjtött tapasztalatait ötvözik.
A tűzoltóknak gyakran kell vaksötétben vagy füsttel telített helyiségekben dolgozniuk, és ilyenkor a látási távolság nullára redukálódik, és a tájékozódást a hőhatás és az omlásveszély is akadályozhatja - magyarázta a főosztályvezető. Ráadásul a tűzoltóknak védőfelszerelésben, légzőkészülékkel és a mentéshez használatos speciális eszközökkel kell ilyen körülmények között viszonylag gyorsan közlekedniük.
A tűzoltók véleménye szerint ezzel a módszerrel rossz látási viszonyok között is rövidíthető az ismeretlen bevetési helyszínek felderítési ideje, biztonságosabbá tehető a beavatkozás, kezelhetőbbé válnak a stresszhelyzetek.
A fővárosi tűzoltóság azt tervezi, hogy a tájékozódási módszer oktatását a teljes állományra kiterjeszti. A módszer iránt már kilenc európai ország jelezte érdeklődését - mondta Dobson Tibor.
A főosztályvezető szerint ez a fajta tájékozódási módszer nagyban segítette volna a tűzoltók munkáját a miskolci paneltűznél, illetve a budapesti műegyetemi tragédiánál.
 A tavaly augusztusi miskolci paneltűzben egy édesanya és két gyermeke vesztette életét, mert a nagy füstben, kúszva közlekedő tűzoltók nem találták meg az ajtót.
 A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épületének pincéjében lévő lőtéren 2006. augusztus 8-án keletkezett tűz egy lőgyakorlat után, és az oltás közben három tűzoltó vesztette életét, hét másik füstmérgezést kapott. Magyarország legsúlyosabb tűzoltó-tragédiája azért következett be, mert a labirintusszerű és a sűrű, fekete füst miatt átláthatatlan helyiségekben a tűzoltók eltévedtek. A tájékozódásukhoz használt tömlő megcsavarodott, ezért körbe-körbe haladtak a füsttel telített helyiségben, légzőkészülékükből pedig kifogyott a levegő.