A provincializmus leváltása - megnyílt a Vaszary Villa

E szavakkal nyitotta meg a Vaszary Villát Pozsgay Imre egyetemi tanár a hétvégén az egykori nyaraló teraszán állva. - Harminc éve vallom füredinek magam, de soha nem gondoltam volna, hogy a bíboros, érsek lábnyomát taposom majd itt a villában. A karavánszeráji szerepből előlépve Füred értékmegőrző és értékteremtő várossá lett - mondta avatóbeszédében Pozsgay Imre.

Vaszary Kolos egykori hercegprímás 1892-ben építtetett nyaralóját a város a Balaton Ékköve uniós program keretében újította fel, s alakította át képtárra. Az impozáns épületet a Jókai Emlékházzal és a Városi Múzeummal együtt május elején már átadták, a benne kialakított képtár a maga három időszakos kiállításával azonban a hétvégétől látogatható.

- Mint a cédrust Csontváry festményén, álljuk körbe a villát. Ez egy élő épület, amelyet igyekszünk majd évről-évre tartalommal megtölteni. A villa égbe mutató tornya a város védjegye lesz, a lelki építkezés szimbóluma  - fogalmazott Doncsev András, az új intézmény igazgatója az ünnepélyes megnyitón, majd a villa kertjét szinte teljesen megtöltő érdeklődők előtt is kinyílt az új képtár kapuja.

Kétségtelen, a Vaszary Villával, amelyhez hasonlatos kulturális intézmény az elmúlt évtizedben nem létesült az országban, egy új minőség és szemlélet költözött Balatonfüredre, a vidéki kisvárosi gondolkodás megújításának lehetünk tanúi.

Mi mással is nyílhatott volna meg a restaurált villában kialakított új képtár, mint a nyaraló építtetője és eredeti tulajdonosa családtagjának tárlatával. Így találkozhat a festőművész és az egyházfő újra az egykori balatoni nyaralóban. Persze nem csupán a rokoni kapcsolat legalizálja a kiállítást, hiszen a magyar képzőművészet egyik nagy mesteréről, a magyar szecesszió legjelesebb képviselőjéről van szó, akinek művészi tevékenysége mellett a tanítómesteri szerepe is jelentős a hazai kultúrtörténetben.

- Vaszary kirobbanó tehetségű művész, akinek gondolkodása és festészeti programja az egész magyar képzőművészet lényegét hordozza - vélekedett Bereczky Lóránd a Magyar Nemzeti Galéria címzetes főigazgatója már bent a villa Széchenyi termében. Vaszary János mintegy félszáz festményéből álló életmű kiállításán is jól látszik, hogy a festő milyen sokoldalú művész volt, aki ráadásul nemcsak kísérletezett, hanem több stílusban is kiemelkedőt nyújtott. Akár az egyházi témájú képeit, a portrékat, a balatoni festményeit, a hagyományos festészetét, a szimbolizmusát, az aktjait vagy éppen a modern, lazának tűnő nagyvonalú kompozíciókat nézzük, egy jelentős alkotóval találkozunk - jegyezte meg  Bereczky Lóránd. - A magyar szecesszió legjobb képeit Vaszary festette meg, aztán ennek tanulságával lépett tovább, hogy az 1910-14 között már egy modernista, megújult látásmódú festő lépjen elénk.

Vaszary János a Képzőművészeti Főiskolán is tanított, a növendékeire nagy hatással volt. Több, később elismert alkotó vallotta mesterének őt, mint például Hincz Gyula, Barcsay Jenő, Vajda Lajos vagy Lossonczy Tamás. Sőt Vaszary művészeti nézetei túl modernnek bizonyultak akkoriban és a harmincas években távoznia kellett a főiskoláról.

Ugyan hivatalosan még csak a Vaszary János kiállítás nyílt meg a képtárban, de látogatható már a Nádler István festményeit bemutató tárlat és a Szomolányi - gyűjtemény is. A Vaszary Villa művészeti vezetője, Kállói Judit kérdésünkre elmondta, nem véletlen, hogy Nádler István festményeit mutatják be a galéria tetőterében.

- Vaszary és Nádler is kísérletező, több korszakot élő, időről-időre megújuló művészek, miközben az életművükhöz hűek maradtak. Vaszary felvilágosult alkotó volt, jelentős pedagógiai hatással bírt. Tanította Hincz Gyulát is, akit aztán Nádler István tekintett mesterének a főiskolán, így van egy közvetett mester-tanítvány viszony Vaszary és Nádler között is - fogalmazott Kállói Judit.

A hétvégén rendezett megnyitón Hegedűs Endre zongoraművész Liszt és Bartók műveiből adott kamara koncertet. A művész komolyan gondolva a Vaszary Villa támogatását, az egész évadra a galériának ajándékozta zongoráját, mint mondta, így a hangszer mindenkié, a hangjait bárki hallhatja, márpedig egy képtárban a zenének is szólnia kell.