Végre kizöldülünk?

Mi legyen vele? A szemléletváltást kisgyermekkorban kell elkezdeni, halljuk minden fórumon és ez igaz is, de amíg felnő az új generáció, addig is kezdeni kell valamit a zöldhulladékkal.

Az égetés a lehető legrosszabb megoldás: szennyezi a környezetet, bosszantja a környéken lakókat. Ma mégis ezt választják a legtöbben: egyszerűen meggyújtják a kerti zöldhulladékot, még akkor is, ha az kínlódva, nagy füsttel ég. A legjobb és leghasznosabb módszer a komposztálás.

A komposzt később sokféle célra felhasználható. Ha valakinek nincs lehetősége, vagy idegenkedik a komposztálástól, választhatja a szelektív gyűjtést, melyben az egyik balaton-parti szolgáltató úttörő módon házhoz megy. 

Tilos, környezetszennyező, bosszantja a szomszédokat és haszontalan, mégis sokan ragaszkodnak hozzá: inkább égetik a zöldhulladékot, mint hogy komposztálják vagy eljuttassák a megfelelő helyre. Pedig a szakszerű komposztálással anyagilag is jobban járnának a kerttulajdonosok. 

- A mi falunkat is sok városiasan gondolkodó lakja - közli mindjárt a téma közepébe vágva Kemenes Dénes, Lovas polgármestere. Hajlamosak az emberek a  kényelmesebb megoldást választani: a kukába gyömöszölik vagy elégetik a kerti hulladékot. De még a füvet is! Éppen falun tudni illene, mi is az a komposztálás, ennek ellenére a felméréseink szerint a lovasiak nagy része nincs tisztában azzal, hogyan kell ezt csinálni. A környezet védelme mellett a pénztárcánk is arra késztetne, hogy jól meggondoljuk, mire adjuk ki a szemétszállítási díjat.

Az elöljáró mindehhez hozzáfűzte: mivel a Tiszta Európa programmal elinduló új, minőségi szemétszállítási rendszerrel magasabb díjakat kell fizetni, igyekeznek a szolgáltatóval megegyezni, hogy ezért egy kicsivel több szolgáltatást is kapjanak. Így indult el a példaértékű házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés: a papírt és a műanyagot háztól viszi el a szolgáltató. Most, április közepén ennek mintájára a zöldhulladékot is gyűjtik. Ehhez a szolgáltató ingyen adja a zsákot, s a heti gyűjtési napokon a többi hulladékkal együtt elviszik.

- Egyelőre gyűjtjük a tapasztalatokat - állapítja meg Kemenes Dénes -, a szelektív gyűjtést pozitívan fogadták, biztosan ez is az lesz. Azt is meg kellett szokni az embereknek, de ma már nagyon jól működik. Mindenkinek megéri a zöldhulladékot külön gyűjteni, hiszen ha nem a kukába tömködi, kevesebbet fizet a szemétszállításért.

Sallai Tibor, a balatonalmádi kommunális kft. műszaki vezetője szeret a lovasiakkal dolgozni, mert nyitottak az új ötletekre. 

- Lovason kipróbáljuk, működik-e járatban a zöldhulladék-gyűjtés. Alsóörsön ugyanis jók a tapasztalatok, de ott csak szezonálisan, tavasszal és ősszel gyűjtjük a zöldet. A lovasi eredmények biztatóak: a belterületen élők 30 százaléka részt vesz a gyűjtésben.

A szolgáltató áprilistól októberig hetente egyszer, saját zsákjában viszi el a zöldhulladékot. Azért zsákban, mondja Tibor, mert abban nem rohad be a fűnyesedék, konyhai zöld, mint a kukában. Az ágakat méteresre vágva, kötözve kell kitenni, s elviszik. 

- Célunk, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön a lerakóba, mert mindenkinek az a legdrágább: a szolgáltatónak és a lakosnak is - folytatja. - Füreden hamarosan megépül a Tiszta Európa programban a komposztáló, akkor odahordhatjuk a zöldet.

Lovason nemcsak a belterületen, hanem a hegyen élők is megkapják a pluszszolgáltatást ingyen, számukra hat gyűjtőpontot alakítottak ki. Az évi felhasználandó 27 zsákból húszat ingyen kaptak azok, akik regisztráltak a programban.

Ha a zöldhulladék nem kerül szervezetten komposztálóba, házilag is komposztálhatunk. A megyében erre sok példa van: az utóbbi időben Sümegen, Várpalotán is osztottak komposztálókat. A Veszprémi Közüzemi Zrt. és a Csalán egyesület több akciót is hirdetett, s együtt Kádártán, Gyulafirátóton osztottak, a Csalán pedig Felsőörsön adott át komposztálókat.

Zeitler Áron és családja tíz éve komposztálja a családi portán keletkező zöldhulladékot. 

- A szüleimmel elég nagy zöldterületet gondozunk, mára kitanultuk a komposztálás tudományát, jó nagy a tározónk, nyolc raklapból áll. Mindent beleteszünk, a levágott fűtől a konyhai zöldhulladékon keresztül a falevélig. Tévhit, hogy a komposzt büdös, itt, Rátóton ma már sokan foglalkoznak vele. Mi elsősorban a virágokhoz használjuk fel a komposztot. Virágföldet nem kell vennünk.

A felsőörsi Miske óvodások lelkes komposztálók. Fűnyírás után fogják a kis gereblyéiket, apró talicskáikba gyűjtik és viszik a ládákhoz. Ősszel ugyanezt teszik a falevelekkel. A rétegzés miatt kisásókkal egy kidőlt fa mellől földet is lapátolnak a ládákba. Az óvodában hat láda van, mondja Szabó Zsoltné óvodavezető-helyettes, még nem teltek meg, mert tavaly kapták őket. A gyerekek élvezik a komposztálást és játszva tanulják.

Komposztálni tudni kell

Akár harminc-negyven százalékkal is csökkenthető az elszállítandó szemét mennyisége, amennyiben helyben hasznosítjuk a zöldhulladékot.

Nem kell hozzá nagy beruházás, otthoni lécekből is gyorsan és könnyen összeállítható az a két komposztláda, mely keretek közé szorítja a szerves hulladékot. 

- Akár házi készítésű, akár vásárolt komposztálóedényről is legyen szó, néhány alapvető szempontra érdemes odafigyelni - fejtette ki dr. Szalay Tímea, a Csalán egyesület elnöke. 

- A komposztálót árnyékos talajra és semmiképpen nem gödör aljára érdemes helyezni, és gondoskodni kell a benne összegyűlt anyagok nedvesen tartásáról. Ételmaradékot, diófalevelet, citrusfélék ágait, salakot, húsevő állatok almát ne tegyük bele.

A többi hulladék adagolásakor érdemes figyelni a zöld és a minél kisebbre felaprított barna hulladékok (pl. fanyesedék) megfelelő keverési arányára, hallottuk a szakértőtől.

Amikor az edény megtelik, hagyjuk állni, letakarni sem szükséges. A komposzt átrakása segíti az érési folyamatot, a jobb minőségű komposzt kialakulását, de akár mellőzhető is. Amennyiben figyeltünk az összetevők megfelelő felaprítására, a földszerű komposzt fél év alatt elkészül, melyet átrostálva felhasználhatunk többek között virágföldnek vagy kertünkben talajjavítóként. Az átrostálás során kapott nagyobb méretű összetevők visszakerülhetnek a még érő komposzthoz.

A komposztálás különösebb szakértelmet és sok időt sem igényel, viszont jelentősen csökkenthető így az elszállítandó hulladék mennyisége, és jó minőségű földet nyerhetünk vele. 

Nem tudom, a nagymamám trendi zöldnek számítana-e, de a kert végében összegyűjtötte a zöldhulladékot. Szép nagy halom lett belőle őszre, s egész nyáron azt mondogatta, majd ha megérik, azzal takargatja a rózsákat meg más virágait. Rengeteg virág, zöldség csínját-bínját tudta, pedig nem tanulta könyvekből.

A föld tanította, amit szinte egész életében művelt. Tudása majdnem veszendőbe ment, anyámnak nem maradt ideje munka és három gyerek mellett kertészkedni, mi, unokák hosszú évekig éltünk zöldterület nélkül.

A húgom azonban már veteményest alakít a birtok végében, az unokatestvérem meg nagyüzemben állt neki földet művelni. És a déditől hallott fortélyok, amikről azt hittük, nem ragadnak meg, szépen sorban előbukkannak az emlékezetből.

Ki erre emlékszik, ki arra, rakosgatjuk össze a darabkákat, amiből kitűnik, mekkora tudás birtokosai is az öregek, akik földközelben élték le az életüket.

Észre sem vettük, s kisgyermekként, játék közben minden alapvetőt megtanultunk a helyes életmódról és arról, hogyan éljünk együtt a minket körülvevő állatokkal, a természettel, a környezettel. A kicsiket nekünk kell minderre megtanítani. Szedjük össze magunkat!