A vízimadarak érdekében teszik

Várpalota - Helyi védettség alá helyezné az önkormányzat a bányatavakat: ezentúl tilos lenne errefelé a vadászat, az építkezés és más tevékenységek, melyek megbontanák az ökológiai egyensúlyt a területen.

Németh F. Bernadett

Az év elején fordult az önkormányzathoz a Várpalota és Kistérsége Civilek Szövetsége, s kérte a Derítő-tó és környékének helyi védetté nyilvánítását. Az eljárást a város meg is indította.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága évek óta folyamatosan figyelemmel kíséri a bányászati tevékenység következtében létrejött várpalotai tavak és környékük természetvédelmi értékeit. 2005 óta, egy nagyobb térség hosszú távú vizsgálata részeként rendszeres vízimadárszinkronszámlálásokat végeztek a várpalotai tavakon, amelyek eredményeképpen pontos adatokhoz jutottak a vízimadarak fajonkénti egyedszámát illetően.

A tavak jelenléte miatt főként a vízimadarak természetvédelmi szerepe a jelentős, különös tekintettel a Derítő- vagy Kisbivalyos-, más néven ülepítőtó nagyszámú vonulótelelő és fészkelő vízimadár-állományára.

A vízminőség erősen terhelt, ennek köszönhetően jelenthet a tó gazdag táplálékforrást a vízimadarak számára, valószínűleg ez az egyik oka a fajgazdagságnak, amelyhez hozzásegít még az emberi jelenlét szinte teljes hiánya is a területen.

A Derítő-tó az edericsi nádasmező mellett a fészkelő vízimadárfajok vonatkozásában Veszprém megye leggazdagabb vizes élőhelye. Megyénkben csak az ülepítőtavon bizonyított a fekete nyakú vöcsök költése, valamint csak itt fészkel a kontyos és az üstökös réce is. E területen létesült a megye egyetlen dankasirályt és szerecsensirályt számláló telepe.

Az edericsi nádasmező mellett egyedül itt fészkel a barát- és a kendermagos réce, illetve kiemelkedő jelentőségű még a fészkelő cigányréce, szárcsa, valamint a vonuló, telelő kanalasréce-állomány.

Többször megfigyelték a kormos szerkők és a fokozottan védett fehér szárnyú szerkők csoportosulását a tavakon. A környék védett növényfajai a réti iszalag, a szibériai és a fátyolos nőszirom.

A szárazabb szegélyekben elhelyezkedő sztyeppréten jelentős vérfűállomány és két védett boglárkafaj él, tudtuk meg dr. Nagy Lajostól, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi területfelügyelőjétől.
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!