2010.10.06. 13:45
Radioaktív a vörösiszap - a légszennyezés lesz a legnagyobb probléma
Veszprém - A vörösiszap önmagában is veszélyes, radioaktív anyag, de a kolontári zagytározóban keveredett az ajkai üveggyárból származó nehézfémekkel, így ez egy nagyon agresszív, komplex szennyezés, aminek semlegesítése lényegesen bonyolultabb. Ha az iszap kiszárad és por formájában a légkörbe kerül akár komoly légúti betegségeket is okozhat - véli dr. Padisák Judit a biológiai tudomány kandidátusa.
- Az üveggyár maratósavait is tartalmazza ez a vörösiszap, ezzel az a gond, hogy a nehézfémek, mint például az ólom, nem kötődnek a talajhoz, ez a szennyezés mozog, oldott állapotban van. Az árterületen hosszú ideig nem lehet majd mezőgazdasági termelést végezni, és nagy valószínűséggel a szennyezés bejut a talajvízbe is, ami még hosszabb távon okozhat problémákat. A Torna patak totálisan halott, nemhogy élőlényt, de még baktériumot sem lehet találni jelenleg benne. A folyóvizek képesek a leggyorsabban a regenerálódásra, a talajvíz szennyezettsége ennél aggasztóbb. Az is probléma, hogy a döglött állatokat, halakat, a madarak csipegetik így a hatás tovább gyűrűzik - nyilatkozta lapunknak a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója, aki kiemelte: nem szabad bagatellizálni tehát a zagytározóból kitört anyagot, az minden formájában veszélyes és mérgező.
A szakember szerint a talaj-, illetve a talajvíz szennyezés mellett a legnagyobb gondot a légszennyezés okozza majd, amire a közeljövőben lehet számítani. Ha az iszap kiszárad és por formájában a levegőbe jut, akkor akár többszáz kilométeres sávban is mérgezheti a levegőt. Egyes vélekedések szerint az így a levegőbe került szennyeződés a tüdő daganatos megbetegedését is okozhatja – ezt ugyan egyértelműen nem erősítette meg Padisák Judit, egyetemi tanár, de azt hangsúlyozta: nehézfémekkel terhelt, radioaktív anyagról van szó, ami könnyen okozhat krónikus légzőszervi megbetegedéseket.
- Minden attól függ, hogy az említett anyagok milyen koncentrációban vannak jelen az iszapban. Ezt egyelőre nem tudjuk. Folyamatosan vizsgáljuk az ásott kutak szennyeződését, így nyomon tudjuk követni annak terjedését. Az egyetlen jó hír az, hogy a térségben lévő ivóvízkészlet háromszáz méter mélyen húzódik meg, így remélhető, hogy ezt a túlnyomásos fedett karsztbázist nem éri el a szennyezés - vélekedett Padisák Judit, aki kérdésünkre elmondta: a Balaton nincs veszélyben, hiszen a katasztrófa sújtotta térség vízkészleteivel semmilyen kapcsolatban nincsen a tó.
Az intézet egyébként egy uniós program keretében három éve végez méréseket egyebek mellett épp a katasztrófa sújtotta területen is, így a legelső mintákkal is ők szolgáltak, ezeknek jelenleg is zajlik az értékelése. Az intézet korábbi mérései alapján lehet tudni azt is, hogy a térségben lévő patakoknak, milyen a normális ph értéke.
- Személyesen is érintettek vagyunk az ökológiai katasztrófában, egyik kolleganőm édesanyja Devecserben él, a házukat száztíz centi magasan árasztotta el a vörösiszap, kollégám jelenleg is ott van a helyszínen és segít, amiben tud - tette hozzá a kutatóintézet igazgatója.
A vártnál jóval kevesebb nehézfémet tartalmaz a kolontári zagytározóból kiáramlott vörösiszap - tájékoztatta lapunkat dr. Padisák Judit a biológiai tudomány kandidátusa szerda este.
A Pannon Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója elmondta, a katasztrófa napján vett első mintáik vizsgálatának eredménye szerda estére elkészült, ebből kiderül, hogy a vörösiszap nátriumot, káliumot, alumíniumot és kis mennyiségű galliumot tartalmaz, ólmot nem találtak benne. - Ez mindenképpen jó hír, egy veszéllyel kevesebb van - tette hozzá az egyetemi tanár.
