Világbajnok szakács

Nem az az ember Szíjártó Balázs, aki már apró gyermekkorában a konyhában érezte volna a legjobban magát. A családjában sem voltak ismert szakácsok, rokonai többsége pedagógus. Pályaválasztása idején édesapja javasolta neki: fontolja meg a szakácsmesterség kitanulását, mert ebben a szakmában kiélheti a kreativitását. Nem bánta meg, hogy hallgatott rá. Szerencséje volt, jó helyeken dolgozott mindig, a munkahelyi vezetői támogatták az elképzeléseit.

Olvasónk már korábban is hallhatták a nevét, mert tavaly ötször nyert magyar bajnokságot artisztikában, azaz zöldségszobrászatban. Ezzel Tanács Attila, a téma egyik hazai oktatója ismertette meg:

- Az első artisztikai óra után azt mondtam, hogy ide többé be nem teszem a lábam - emlékezik. - A szokatlan mozdulatoktól begörcsöltek az ujjaim, nem éreztem jól magam. Aztán mégis folytattam a tanulást. A vizsgámon volt egy zöldségszobrászverseny, ahova mesterem tudtomon kívül nevezett be. Abban is a legjobbnak bizonyultam, pedig a verseny eredményhirdetése előtt néhány órával vettem át az artisztikusoklevelemet. Természetesen mestervizsgát is tettem. Azzal és a versenyeken való indulással az a célom, hogy újabb ötleteket lessek el, és a hozzánk betérő vendégeket olyan ételekkel tudjam kiszolgálni, ami méltó a mesteri és a világbajnoki címhez egyaránt.

Megtudom, hogy nem olcsó egy világbajnokságon való részvétel, de a személynek és az országnak is elismerést hoz. A luxemburgi világbajnokságon több ország versenyzői keresték fel, egy japán szakács elkérte a szusireceptjét, mert rendkívül eredetinek találta. Németországba pedig január 17-re meghívták a nemzetközi versenyre. A felkészülésben Törjék Attila, Tóth Gyula és a felesége segítették. Az ételei megjelenését külön méltatták. A legtöbben bevált  formákat  használtak, ő viszont apósa segítségével egyedi látványvilágot alakított ki. Apósa asztalos, és ő készítette el a formákat, melyeket a versenyen használt. Mostanában zsírszobrászattal foglalkozik, és reméli, hogy hamarosan ezzel is versenyeken tud indulni.

A kókuszzsír csodálatos anyag, jól formálható és nagyon egészséges. Egyébként a zöldségszobrászatban is csak ehető anyagokat lehet használni, és a gyümölcspulton helyet kapó alkotásokat többnyire meg is eszik a vendégek. Magyarországon is vannak már olyan elit éttermek, amelyekben külön artisztikust foglalkoztatnak, erre a megyében még várni kell. Ez azonban Szíjártó Balázst egyáltalán nem zavarja, mert sokoladalúságra törekszik. Eddig legfeljebb hét évet dolgozott egy helyen, mert azt gondolja, hogy a szakmájában különösen fontos, hogy gyakran váltsanak, mert minden jó étteremnek saját arca van, nem azonosak az alapanyagok sem, és a vendégek ízlésvilága is eltérő, sőt változik is.

Balázs nagyon szeret fiatalokat tanítani, és örül annak, hogy most is több tanuló szakmai fejlődését irányíthatja. Ugyanakkor szeretné, ha a megyében élő mesterszakácsok is többet tudná-nak egymásról. Azt gondolja, a jelenlegi munkahelye, az a balatonfüredi szálloda, amelyik az Anna-báloknak is otthont ad, vállalna egy országos szakmai versenyt.