Átszállás nélkül utazni Győrből a Balatonhoz

A száz évet még viszonylag gond nélkül megérte az 1896-ban épült vasúti szakasz, de pár évvel később már veszélybe került hazánk egyetlen hegyvidéki vasútvonala. A Győrt és Veszprémet összekötő vasút léte először 2004-ben vált bizonytalanná, de az erőtlen bezárási kísérletet akkor még könnyedén vissza-verték.

Két évvel később újabb támadás indult a vonal ellen, amely már határozottabb fellépést kívánt meg. A vasútért aggódók Bakonyszentlászlón és Zircen "egységfrontba" tömörültek, ennek eredményeként megalakult a civileket, önkormányzatokat, a vasútért aggódó magánszemélyeket tömörítő Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetség, amelynek elnökévé Bödecs Barnabást választották. A határozottabb fellépés és a 14 ezer aláírás ismét meghátrálásra késztette az akkori kormányzatot. A szövetség is erőteljesebben mozgósított, civil szervezetekkel közösen "Túrázz a vasútért!" akciókat hirdettek, amivel igen erőteljesen sikerült a vasútvonal népszerűségét növelni. Mégsem annyira, hogy teljes legyen a siker.

A 2009. december 13-i vasúti menetrendváltozást követően a hétvégére ugyan maradt három járatpár Győr és Veszprém között, hét közben viszont már nem közlekedtek vonatok a két megyeszékhely között. A Cuha-völgyi Bakonyvasút Szövetségnek azonban továbbra is változatlan célja volt a Bakonyon keresztül a napi vasúti közlekedés fenntartása, amely az új kormányzatnál meghallgatásra talált, mára visszaállt a napi forgalom.

A helyzetet sikerként könyvelheti el Bödecs Barnabás, de teljesen elégedett nem lehet. Úgy fogalmazott, a vonal fenntartásához, életképessé tételéhez fejlesztésekre van szükség. Ívkorrekcióval a több mint kétórás menetidő csökkenthető lenne. Az eplényi vasútállomást - amely 1,5 kilométerre fekszik - a település központjába kellene áthelyezni. Már születtek tervek Hajmáskér és Balatonfűzfő vasúti összekötésére, így Veszprém, de a városon keresztül Győr számára is megnyílhatna a vasúti közlekedés lehetősége a Balatonig.