Több pénz kell a gazdaságba

Az idei adóváltozások legnagyobb része a személyi jövedelamadóhoz kapcsolódik, annak egykulcsos, 16 százalékos mértéke látszólag mindenkinek kedvező. Akkor is, ha első látásra világos, hogy aki jobban keres, az jobban is jár. A vállalkozások a járulékterhek mérséklését szorgalmazzák már évek óta, de az nem megoldható az egészségügy és a nyugdíjrendszer reformja nélkül. Ha csökkennének a munka költségei, akkor több embert alkalmaznának és valószínűleg nem lenne annyi minimálbéres ember, mint amennyi most van, mert könnyebben kigazdálkodnák a béreket. Ez pedig jót tenne mindenkinek. Ráadásul már régen azt állítják, hogy ha csökkennek az adók, akkor könnyebben befolynak, ezáltal nem szegényebb, hanem gyazdagabb lesz a költségvetés.

Túl magasak a magyar járulékterhek

Az idei évi cégekre vonatkozó adóváltozások nem óriási mértékűek, hiszen a társasági adót már tavaly mérsékelték a kisvállalkozások körében, most már a kicsit nagyobbak is tízszázalékos mértékben fizethetik, míg a már ténylegesen nagynak számítók 19 százalékkal adóznak. Ez mindenképpen kedvező, de önmagában kevés a gazdaság érezhető élénküléséhez.

- Nagyon kedvezőnek érzem, hogy ránk vonatkozóan is csökkent már a tavalyi második fél évben a társasági adó - állítja Bódy Kornél, a Plasticor Műszaki Műanyag-feldolgozó Kft. ügyvezető igazgatója. - Ahhoz azonban, hogy céljainkat megvalósíthassuk, még több támogatásra lenne szükségünk. Magyarországon a környező országoknál sokkal magasabbak a munka járulékterhei, ezek csökkentését kérjük, várjuk ahhoz, hogy növelni tudjuk a létszámot, új munkahelyeket alakíthassunk ki. Mi ezt már régóta tervezzük, hiszen sok nagy európai céggel állunk kapcsolatban, főleg autóalkatrészeket gyártunk, de bármilyen más termék kidolgozásához vagy gyártásához partnerek vagyunk. Nagyon várjuk, hogy megjelenjenek már az idei évi gazdasági pályázatok, mert ezek sokat segítenek a céljaink megvalósításában. Reméljük, hogy a pályázatok elkészítése és a megvalósítás elszámolása a jövőben az eddiginél sokkal egyszerűbb és az ügyintézés  barátságosabb lesz. Korábban egy pályázatunkat elutasították, mert egy táblázatban apró hibáink voltak. Remélem, a jövőben majd ilyenkor a kiíró szervezet ránk telefonál, felhívja a figyelmünket a hibára és engedi kijavítani, nem utasítja el helyből. A már elnyert és megvalósított pályázatoknál is nagyon bonyolult a beszámoló elkészítése. Az ilyen, hozzánk hasonló méretű társaságoknak nagy valószínűséggel nincsenek olyan embereik, akik csak a pályázatokkal tudnának foglalkozni. Nagyon szeretném, ha a jövőben is legalább olyan mértékben támogatnák az innovációt, mint eddig, mert ezt rendkívül fontosnak tartom. Már évek óta gondolkodom vezetőtársaimmal azon, hogy alkalmazunk egy mérnököt a vállalaton belüli fejlesztésekhez, de eddig még nem tudtuk kigazdálkodni a bérét.

A szakértők szerint a cafetériával kapcsolatos kedvező változás, hogy visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben. Az is nagyon jó hír a cégeknek, hogy a cafetéria megadható az adott munkáltatónál szakmai gyakorlatot folytató szakközépiskolai tanulóknak, felsőoktatási hallgatóknak, sőt a nyugdíjas dolgozóiknak is.

Rendelkeztek a különadókról is, eszerint a pénzügyi szervezetek bankadó néven ismertté vált adója több évig megmarad. Az új adótörvényekben megjelent az "új bankadóként" emlegetett "hitelintézetek különadója". Ennek lényege, hogy a nyereséges hitelintézetek január 1-jétől a pénzügyi szervezetek különadójaként számított adóval megegyező összeget egy új, eredményalapú adónemként bevezetendő jogcímen, hitelintézetek különadójaként fizetik meg. A szabályozás szerint az érintett pénzügyi szervezetek által fizetendő különadó mértéke az új adónem megjelenése miatt sem több, sem kevesebb nem lehet. Ugyancsak különadót várnak el a nagy kereskedelmi láncoktól és a telekommunikációs társaságoktól.

Az általános forgalmi adó (áfa) idén csak kisebb mértékben változott, a módosítások oka a jogharmonizáció. Az idei évtől áfamentesség lesz lehetséges a  személyek együttműködő közösségeinek. Az törvényben meghatározott együttműködő közösségek tagjai közötti, közös tevékenységekkel kapcsolatos költségelszámolás mentesül az áfa alól. Különleges áfa-visszatérítési eljárásra válnak jogosulttá a közhasznú szervezetek. Az adóhatóság, meghatározott feltételek mellett, az adományozottnak visszatéríti az áfát, ha a szervezet külföldi magánszemélytől vagy cégtől kapott készpénzadományból belföldön vásárol (például hátrányos helyzetű gyermekek oktatását segítő alapítvány tehetős, külföldön élő magyar üzletemberektől kapott adományból számítógépeket vásárol).

A  helyi iparűzési adó változásaiban jelentősen érintettek az építőipari vállalkozások. Építőipari tevékenységnél, ha az a 180 napot meghaladja, a munkavégzés helyén a munka megkezdésének napjától telephely keletkezik és a vállalkozásnak a tevékenységvégzés helye szerint illetékes önkormányzatnál állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként be kell jelentkeznie. Idén  emelkedett az építményadó-alap  felső határa. Mégpedig hasznos alapterületre  számítva négyzetméterenként 900-ról 1100 forintra, korrigált forgalmi érték alapján számított adó esetén 3-ról 3,6 százalékra.

Fontos az alkalmazás sebessége

Nincsenek könnyű helyzetben a könyvelési szolgáltatók: a következő évre vonatkozó adótörvényeket december 20-a körül fogadják el és január 1-jén érvényesíteni kell.

Ez azt jelenti, hogy minél gyorsabban be kell szerezni a törvény szövegét, el kell olvasni, megérteni és a konkrét esetekre érvényesíteni - állítja Kiss Mária, egy veszprémi könyvelő, gazdasági és pénzügyi szolgáltató ügyvezetője. Mint mondta, ebben az évben a társasági adó nem változott jelentősen, hiszen a folyamat a tavalyi év második fél évében elindult, de néhány apróságot még igazított a jogalkotó a 2011-től alkalmazandó előírásokon. Tavaly 5 milliós adóalapig fizethettek a vállalkozások 10 százalékos társasági adót, és még egyéb feltételeknek is meg kellett felelniük. Január elsejétől a társasági adó a teljes évre 500 millió forint adóalapig egységesen, korlátozás nélkül 10 százalék, efelett marad 19 százalék. Változott a cafetéria adójának mértéke, eddig átlagosan 20,3 százalékos volt, most 19,04 százalék az adóátlag. Kedvező, hogy nem támogatják jobban a meleg étkezési utalványokat, hiszen a kis keresetű családok inkább a nyersanyagot veszik meg hideg étkezési utalvánnyal, és maguk főznek. A szakember szerint még további kedvező módosítások kellenek ahhoz, hogy néhány év múlva emelkedhessenek a bérek Magyarországon és élénkülhessen a gazdaság.

Akárhogy is nézzük, mindannyiunk közös érdeke, hogy élénküljön a magyar gazdaság. Ezt várjuk az adótörvényektől, a pályázatoktól, a politikusoktól. A pozitívan gondolkodók, és remélem, hogy többségünk az, úgy vélekednek, hogy legfeljebb három éven belül már a kisemberek is érezni fogják, hogy javul a helyzetük. Mert most az a baj, hogy aki szegény, mert mondjuk a lakóhelye, származása, kora vagy az egészségi állapota miatt nehezen talál munkát magának, az nem sok jóra számíthat. A most is jó anyagi helyzetben lévők tovább gyarapodnak. Ők azonban már aligha fognak többet költeni, hiszen eddig is megadhattak maguknak mindent, legfeljebb növekszik a megtakarításuk, és jó, ha hazai és nem svájci bankokban. A gazdaságot csak a fogyasztás élénkülése pezsdítené fel, ehhez széles rétegek jövedelmének kellene nőnie.