Falatnyi badacsonyi kóstoló

Formabontó módon két könyv és egy birtok mutatkozott be a Tapó Fogadó Királyi Éttermében, "mindhárman" Badacsonyból érkeztek. Közös tulajdonságuk a különlegességük, az időtállóságuk. Általuk érintett meg és nyűgözött le mindenkit a vulkanikus hegy. Az est résztvevői falatnyi kóstolót kaptak Badacsonyból, Eötvösből, hogy jókedvvel és tiszta lélekkel térhessenek haza.
 
Akik ismerik Eötvös Károly munkásságát, azok tudhatják, Balatonfüred és Badacsony a tó két emblematikus helysége volt az író számára, melyekről több művében is megemlékezett. Az Utazás a Balaton körül nem egyszerűen csak egy regény; anekdo-tagyűjtemény, történelemkönyv, útikönyv egyben. Olvasása olyan, mintha egy kedves, bőbeszédű, sokat látott öreg barátunkat hallgatnánk hajnalba nyúló borozgatás közben a lugas vagy borospince asztalánál. A Balatoni utazás vége ennek a folyománya, folytatása és befejezése. Önállóan is élvezetes olvasmány, bár a két könyv együtt olvasva egészíti ki igazán egymást.
 
E könyveket tíz éve Kállai Szilárd adta ki, a mintegy eszenciaként ezekből született Füredi anekdotafüzér és Badacsonyi anekdotafüzér pedig a közelmúltban láttak napvilágot. A zsebkönyveket Veszprémben ugyancsak bemutatta. Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész beleszeretett az eötvösi mesevilágba. Szerinte az Utazás a Balaton körül ott van a magyar irodalom színe-java között. Eötvös tudja, hogyan kell szeretni a hazát, a tájat! Kifejtette, az író boldoggá tesz, főleg ebben a keserű világban. Ez a kis könyv, amit ő tankönyvnek tekint, kedvcsináló, kóstoló, lélekmelegítő élmény.
 
Eötvös varázslatos, anekdotázó stílusban írt, ezt Hegyeshalmi László nyugalmazott színházigazgató tolmácsolásában  aki részleteket olvasott fel a füzérből  az érdeklődők is átélhették. Hangsúlyaival, szüneteivel elvarázsolta a hallgatóságot. Mi több, Praznovszky Mihályt is, aki szerint Eötvös minden egyes olvasáskor mást nyújt, az ilyen művészi felolvasás pedig újabb, eddig számára is ismeretlen oldaláról világította meg a művet.
 
Az anekdotafüzér méltó kiegészítője a Badacsony képes album, Ludwig Emil és Tóth Tibor munkáját szintén megismerhették az érdeklődők.
- Tudtuk, írtak már eleget a Badacsonyról, ugyanakkor nem lehet elég szépet és jót írni a Badacsonyról. Nem volt könnyű összehozni a kép és szöveg összhangját, hogy az mindenféle igénynek megfeleljen - vallott a munka nehézségeiről a szövegíró Ludwig. Tóth egy év alatt készült el a fotókkal, évszakonként körbejárták a hegyet, mindig más arcát látták, amit a képeken is láttatnak. Badacsony romantikus helyként élt bennük, ezt az élményt, érzést a könyvükben is vissza kívánták igazolni.
 
A szellemi táplálék mellé egy kis testi is járult, ez is Badacsonyból érkezett: a Szeremley-birtok ételkülönlegessége, szürkemarha-kolbász és a badacsonyi bakator bor. Ez is egy csipetnyi Badacsony volt.

 
Szívhez szóló, szívet melengető szavakkal tolmácsolta érzéseit, érzelmeit Szeremley Huba, aki a tőle megszokott közvetlen stílusban, ugyanakkor magvas gondolatokkal megfűszerezve vallott badacsonyi kötődéséről. Bevallotta, Badacsonyból ő genetikailag is terhelt, rokoni szálak, érzések, élethelyzetek, sok millió szál köti őt ehhez a világon egyedülálló kultúrtájhoz. Mint a hangyák, az emberek úgy mennek fel a hegyre, nem tudni, miért, talán a késztetés miatt: ide fel kell menni. Badacsony egyfajta szellemi menedékhely számukra.
 
Bármerre is járt a földtekén - volt jó pár útja -, Badacsonyt nemcsak itt találta meg, hanem például Perzsiában - ott szőlőlugasocskát értenek alatta - és Kínában - az ujguroknál is szőlőlugas. De mindig sietett haza. Ahogy az angolna keresi a kiutat a tóból a Sargasso-tenger felé, úgy keresi ő a világban a Badacsonyt, mert neki a Balaton a Sargasso. Ahogy az angolna keresi a kiutat a tóból, úgy keresi ő a világban a Badacsonyt

Eötvös Badacsonyhoz fűződő részletei elrepítenek a régi, nagy idők világába, és az olvasó megismerheti a mesemondó varázslatos anekdotázó tehetségét. Eötvös Károly, a kor elismert írója  személyes ismerőse volt Ramassetter Vincének, a nagy hírű kékfestőnek és badacsonyi birtokosnak. Megismerhetjük még Szegedy Róza és Kisfaludy románcát a badacsonyi szüreten, azt is megtudjuk e könyvből, hogyan gondolkodott egy igazi szőlősgazda, és milyen volt az igazi jó vendéglős arrafelé. A könyv olvasójának az lesz az érzése, mintha ő is ott ülne az asztaltársaságban, szájtátva hallgatva az anekdotákat.