Rongálások a börtönben

Annak idején többször írtunk arról, hogy a régi, 1850-es években épült várbörtönben milyen áldatlan állapotok uralkodnak. A túlzsúfoltságot mi sem jellemezte jobban, minthogy az emeletes ágyakkal berendezett cellákban a megengedett 55 helyett kétszáznál is többen töltötték mindennapjaikat. A zárkán belüli vécé ajtaja egy függöny volt. Több helyen a penészes falról csurgott le a víz... Az embertelen környezet gyakran agressziót váltott ki a bentlakókból.
 
A 2003 nyarán átadott korszerű börtönben jelentősen javultak az elhelyezési körülmények, egyesek azonban nem becsülik ezt meg, időnként elképesztő pusztítást végeznek. A fogvatartottak szigorú házi- és napirend szerint élik mindennapjaikat a börtönben  mondja Németh Éva ezredes, az intézmény parancsnoka.  Vannak köztük szabálykövetők és sajnos olyanok is, akik csakúgy, mint a kinti életben, bent sem tisztelik a törvényt. A szabályok megszegése enyhébb esetben fegyelmi-, súlyosabb esetben büntető eljárást von maga után. Különösen nagy problémát okoznak a szándékos rongálások, melyek ablaktörésben, asztalok, székek, mosdókagylók, vécécsészék összetörésében nyilvánulnak meg.

Ezeknek a cselekményeknek a hátterében egyrészt személyes problémák állnak. Például rossz hírt kapott a családról vagy nem úgy alakul a büntetőügye, ahogy szeretné. Esetenként másik zárkába történő áthelyezését akarja elérni. A rongálással okozott kár összegét csak a fogvatartott keresményéből lehet levonni. Hiába van a számláján akár több százezer forint, a jogszabályok az abból történő letiltást nem engedik.

A rongáláson kívül jellemző fegyelmi vétség a tiltott kapcsolattartás és a tiltott tárgyak tartása, teszi hozzá az ezredes. A zárkák ablakai befelé, az udvarra néznek, így séta közben az ablakon keresztül beszélgetnek, üzeneteket, leveleket, cigarettát, egyéb tárgyakat adnak-vesznek át, már amit a rácsok mérete megenged. Többen az emeletről zsinóron engedik le ismerősüknek a küldeményt, amíg nem buknak le, hiszen kamerákkal figyelik őket. A felügyelet minden esetben intézkedik.
Sok eljárás indul tiltott tárgyak birtoklása miatt is: a zárkában fellelhető dolgokból például házilag vízmelegítőt készítenek. A börtönben a tiltott tárgyak között közkedvelt a mobiltelefon, melynek bejutását technikai és egyéb eszközökkel, ellenőrzésekkel megakadályozzák.

A fegyelmi statisztika némileg javult az elmúlt évben: 2009-ben 171, 2010-ben 162 fenyítést kellett kiszabni. A fenyítések súlyossága a kioktatástól a feddésen át a vásárlásra fordítható összeg csökkentésén keresztül a fogda fenyítésig terjedhet. A fogvatartottak fokozatuktól függően maximum 30 nap magánelzárást kaphatnak: ez idő alatt egyedül erre a célra kialakított zárkában kell lenniük. Nincs tv, rádió, újság, csomag, szabadidős foglalkozás. Csak a magányos elmélkedés...

Nem olyan régen az egyik férfi elítélt három hét alatt 14 fegyelemsértést gyűjtött össze, amiért 30 napra került a fegyelmi zárkába. Aki a házon belüli döntést nem fogadja el, panasszal élhet a büntetés-végrehajtási bírónál, sőt fellebbezhet a megyei bírósághoz. A fegyelmi eljárás során jelen lehet az illető ügyvédje.
A többség tisztában van azzal, hogy nem érdemes balhéznia, mert ezzel akár elvesztheti a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, azt a több hónapot, amivel lerövidítheti büntetése idejét. 
 

Elképesztő kreativitással próbálnak a hozzátartozók csomagban mobiltelefont beküldeni: találtak már készüléket szalonnában, papucsban, gyárilag lezárt konzervdobozban, de előfordult, hogy egy kívülről ép, működő Tetrisz-játék rejtette a telefont.