Hadakozás a hatalommal - Beszélgetés egy jogvédővel az ünnep kapcsán a nyilvánosságról

Gróf Széchenyi István a Stádium című írásában például már 178 évvel ezelőtt azzal zárta az ország szükséges átalakításának irányát meghatározó 12. pontját: mind ennek fő garanciája legyen a nyilvánosság. A véleménynyilvánítás szabadságának és közérdekű adatok megismerésének a joga ma is két nagyon szorosan összefüggő alapjog, véli dr. Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi és információszabadság programjának vezetője.

- A jelenleg hatályos alkotmány is egyetlen mondatban foglalja össze, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. Ezek az alapjogok ugyanígy egyetlen paragrafusban találhatók az európai emberjogi egyezményben. A strasbourgi bíróság gyakorlata pedig még azt is rögzítette, hogy a közérdekű adatok megismerésének a joga előfeltétele a véleménynyilvánítás szabadságának, hiszen csak így tud valaki megalapozottan véleményt nyilvánítani közérdeklődésre számot tartó ügyekben, így képes működni a sajtó és azok a civil szervezetek, amelyek az angol kifejezéssel a social watchdog, a társadalmi őrkutya szerepet ellátják.

A szakértő szerint a közérdekű adatok nyilvánossága egy jól működő demokratikus társadalomnak alapvető feltétele.

- Az állam átláthatósága nélkül nincs megfelelő lehetőség arra, hogy feltárják a visszaéléseket, legyen szó akár közpénzek felhasználásáról vagy akár a legitim fizikai erőszak visszaélésszerű gyakorlásával kapcsolatban. Nincs lehetőség arra, hogy négyévente megalapozottan döntsünk arról, kik vezessék az országot. A információszabadság az állam érdekében is fontos, hisz az állami döntés igazoltsága és elfogadhatósága azáltal nő, ha átlátható eljárás keretében történik, illetve az előzményei, következményei is átláthatók és megismerhetők az állampolgárok számára.

Hüttl Tivadar úgy látja, hogy a mai magyar szabályozás európai viszonylatban meglehetősen progresszív. Ugyanakkor alapvető kérdés az is, hogyan áll egy állami vagy önkormányzati szervezet a közérdekű adatok nyilvánosságának ügyéhez - az érintett szervezetek közé értve a minisztériumokat, közigazgatási szerveket, polgármesteri hivatalokat, intézményeket, állami, önkormányzati tulajdonú vállalatokat is. Tapasztalataik szerint a titkolódzás reflexe még mindig benne van az ilyen szervek, illetve a vezetőik agyában.

- Nagyon ritka, hogy rögtön kiadjanak adatokat, ha valaki ilyen ügyben hozzájuk fordul. Sok esetben még akkor is megpróbálják eltitkolni, ha tudják, hogy nincs igazuk. Amikor aztán látják, hogy egy tudatos, harcias szellemű állampolgárral van dolguk, akkor mégiscsak meghátrálnak és kiadják az információkat.

A 17 éve működő TASZ jogvédő és jogfejlesztő non-profit szervezetként 2003-ban elsőként kezdett pereskedni a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos ügyekben, és ma is a szervezet munkatársai és segítőik foglalkoznak a legtöbb ilyen üggyel.

- Nyilvánvalón nem tudtunk minden ügyet elvállalni, az esetek mintegy 80 százalékában újságírók jogi képviseletét látjuk el, hisz többnyire ők azok, akik olyan kényes jellegű információkat szeretnének megszerezni, megismerni, amelyek esetleg valamilyen visszaélésre, korrupcióra utaló adatot tartalmaznak. Az elnagyolt magyar szabályozás miatt vannak olyan pereink is, amelyekkel valamilyen bírói jogértelmezés útján szeretnénk kitölteni a hiányokat. Bár nálunk nincs precedensjog, lehet azt mondani, hogy egy jó jogerős ítélet vagy legfelsőbb bírósági döntés hivatkozási alapul szolgál később, és általában szokták követni a bíróságok.

Hüttl Tivadar szerint a hazai bírói gyakorlat összességében alapvetően nyilvánosságpárti, de vannak nagyon furcsa ítéletek is.

- Most például egy nap különbséggel homlokegyenest eltérő ítéletet hozott két hasonló ügyben egy-egy városi bíróság. A vértesi erőműnél és a paksi atomerőműnél is egy szerződés kiadása volt a kérdés. Mindkettő a Magyar Villamos Művek Zrt.-n keresztül közvetett állami tulajdonban van. Ennek ellenére a szekszárdi városi bíróság szerint a paksi atomerőmű nem közfeladatot ellátó szervezet, a tatabányai városi bíróság viszont úgy döntött, hogy a vértesi erőmű közfeladatot lát el, és azért, mert csak közvetetten áll állami tulajdonban, nem lehet kivonni az információszabadság spektrumából. Természetesen a paksi ügyben beadtuk a fellebbezést.

A most zajló alkotmányozási folyamat keményen érintheti a hazai információszabadság helyzetét ugyancsak. Hüttl Tivadar szerint a tervezetben van egy jó és egy rossz dolog is.

- Bár magát az alkotmányozási folyamatot nem tartom legitimnek, mégis pozitívnak tekinthető, hogy alkotmányos szinten rögzítenék, hogy a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal kapcsolatos információk közérdekű adatok hazánkban. Ami nagyon rossz benne, az az információszabadság ügyeivel foglalkozó intézményrendszer megváltoztatása. A jelenleg ezzel foglalkozó adatvédelmi biztos egy, az Országgyűlés által megválasztott személy, aki független országgyűlési hivatalként, ombudsmankén jár el. Ezt az új alkotmány tervezete szerint egy adatvédelmi hatósággá szeretnék visszaminősíteni, ezzel betagozódna a közigazgatás szervezetébe, a végrehajtó hatalomba. Ami azért probléma, mert éppen a végrehajtó hatalommal kell hadakoznia a közérdekű adatok nyilvánossága érdekében. Ehhez hiányozni fognak az intézményi függetlenség garanciái, ezért az adatvédelmi ombudsmani jogvédelem vélhetően gyengül, ami nagyon nagy baj. Nehezebb is lesz a munkája az érintett szervezetnek, és az állampolgári bizalom is csökkenni fog iránta. Várhatóan emiatt megnő majd a bírósági ügyek száma, de ez nem tudja pótolni a megfelelő ombudsmani munkát - véli a TASZ szakértője.