Sorozatban harmadszor Messié a FIFA-Aranylabda

Zürich - Lionel Messi, az FC Barcelona argentin válogatott futballistája nyerte el a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), valamint a France Football magazin által közösen odaítélt FIFA-Aranylabda díjat, amelyet hétfőn adtak át a FIFA zürichi éves gáláján. A legszebb gólért járó Puskás-díj a brazil Neymaré lett.

MTI

A sorozatban harmadszor első Messi a szavazatok 47,88 százalékát bezsebelve az ősi rivális Real Madridot erősítő portugál Cristiano Ronaldót (21,6 százalék), illetve klubtársát, a spanyol Xavit (9,23 százalék) előzte meg.

"Nagy megtiszteltetés, hogy zsinórban harmadszor is én nyertem. - mondta Messi, aki a már visszavonult brazil Ronaldótól vette át a díjat. - Szeretném megosztani ezt az elismerést azokkal az emberekkel, akik segítettek nekem, a csapattársaimmal, köztük Xavival és az edzőmmel."

A nőknél megszakadt a brazil Marta öt éven át tartó egyeduralma, ugyanis - habár ezúttal is ott volt a jelöltek között - a győztes a világbajnok japán válogatott csapatkapitánya, Szava Homare lett.

A harmadik alkalommal kiírt Puskás-díjat, azaz az év legszebb góljáért járó elismerést Neymar, a brazil Santos válogatott támadója érdemelte ki. A 19 esztendős csatár 2011. július 27-én, a Flamengo elleni rangadón a félpályáról indult, majd egy kényszerítő után visszakapta a labdát, ezt követően pedig egy elképesztő megkerülős csellel rázta le magáról védőjét, és pörgetett a hálóba.

Neymar gyönyörű gólja

A díjat tavaly a török válogatott Hamit Altintop, két éve pedig - első alkalommal - Cristiano Ronaldo kapta.

Az év edzője címet Josep Guardiola érdemelte ki, ő az FC Barcelonával Bajnokok Ligáját és spanyol bajnokságot, legutóbb pedig klubvilágbajnokságot nyert. A szakember José Mourinhót (Real Madrid) és Sir Alex Fergusont (Manchester United) előzte meg a voksoláson.

A labdarúgókat képviselő érdekvédelmi szervezet (FIFPro) által megválasztott álomcsapatba mindössze három együttesből kerültek be játékosok: a BL-győztes, spanyol bajnok FC Barcelona öt, a Real Madrid négy, a Manchester United pedig két futballistát adott a gárdába.

A FIFA elnöki díjat Sir Alex Ferguson, a Manchester United vezetőedzője vehette át.

A nők edzői között Szaszaki Norio, a németországi világbajnokságon hatalmas meglepetésre diadalmaskodó japán válogatott szövetségi kapitánya nyert.

A FIFA Fair Play-díjat a Japán Labdarúgó Szövetség kapta meg.

A hétfői, zürichi díjátadó gálán jelen volt Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke is.

Az év csapata:

Iker Casillas (spanyol, Real Madrid) - Dani Alves (brazil, FC Barcelona), Gerard Piqué (spanyol, FC Barcelona), Sergio Ramos (spanyol, Real Madrid), Nemanja Vidic (szerb, Manchester United), Andrés Iniesta (spanyol, FC Barcelona), Xabi Alonso (spanyol, Real Madrid), Xavi (spanyol, FC Barcelona) - Lionel Messi (argentin, FC Barcelona), Cristiano Ronaldo (portugál, Real Madrid), Wayne Rooney (angol, Manchester United)

Forrás: MTI, nemzetisport.hu

Lapozzon a Messi portréért, melyben kiderül, hogy Messi a negyedik triplázó az Aranylabda történetében!

OLDALTÖRÉS: Lionel Messi a negyedik triplázó

Lionel Messi a negyedik triplázó

A 24 éves támadó Johan Cruyff, Michel Platini és Marco van Basten után a negyedik olyan futballista, aki háromszor érdemelte ki az egyik legrangosabbnak számító egyéni elismerést. Messi előtt ugyanakkor csak Platini végzett háromszor egymás után a szavazás élén.

Messi 1987. június 24-én született Rosarióban, ötévesen kezdett el futballozni, majd a Newell,s Old Boys-hoz igazolt. Tizenegy esztendősen növekedésihormon-hiányt diagnosztizáltak nála, de a klubnak nem volt elég pénze ahhoz, hogy állja a kezelés költségeit, ekkor csapott le rá az FC Barcelona, amely végül az egész családot Európába költöztette.

Első hivatalos mérkőzését 2004. október 16-án játszotta a Barca színeiben, ezzel a klub történetének harmadik legfiatalabb játékosa lett, aki bajnoki találkozón pályára lépett. Első gólját 2005. május 1-jén az Albacete ellen szerezte. Akkor ő volt az együttes legifjabb gólszerzője, de a rekordot azóta Bojan Krkic már megdöntötte.

Messi első góljáról készült videó a Barcelona színeiben

2005 nyarán aranyérmet nyert az U20-as világbajnokságon az argentin válogatottal, hat góljával a torna gólkirálya lett, és a legjobb játékosnak járó elismerést is kiérdemelte.

A tornát követően José Pekerman szövetségi kapitány a felnőtt válogatottba is behívta Messit, aki augusztus 4-én a magyarok ellen mutatkozhatott be a Puskás Ferenc Stadionban (akárcsak annak idején Diego Maradona). A debütálás nem sikerült fényesre, Messi csereként beállva alig egy percet töltött a pályán, amikor a német Markus Merk játékvezető kiállította, mert lekönyökölte Vanczák Vilmost.

2006-ban megkapta a spanyol állampolgárságot is, 17 bajnoki mérkőzésen 6 gólt szerzett, a Bajnokok Ligájában egyszer talált a kapuba. A BL-ben aztán súlyos combsérülést szenvedett, veszélybe került világbajnoki szereplése, ám végül ott lehetett a németországi tornán.

A 2007-es idényben több alkalommal is sérüléssel bajlódott, egy történelmi tettet azért így is véghez vitt: a Real Madrid elleni rangadón mesterhármast rúgott, ami azt megelőzően az 1993/94-es szezonban Romáriónak sikerült.

2008. február 27-én századik hivatalos mérkőzését játszotta a Barca színeiben. A március 4-i, Celtic elleni BL-mérkőzésen izomszakadást szenvedett és sírva hagyta el a Nou Camp gyepét. Az idény végén a Barcelona a csalódást keltő harmadik helyezést érte el a bajnokságban, ami miatt Frank Rijkaard vezetőedzőtől megvált a Barca vezetősége és a B csapatot sikerre vezető Josep Guardiolát nevezte ki.

Messi top 10 gólja

Guardiola kinevezése után több meghatározó játékos is távozott, köztük Ronaldinho, akinek 10-es mezét Messi "örökölte". Messi ezután több gólt szerzett fél idény alatt, mint az előző szezonban összesen. Decemberben második helyen végzett az Aranylabda-voksoláson. A szezon második fele is parádésra sikerült Messi és a csapat számára egyaránt. A Bilbao elleni Király Kupa-döntő megnyerése után a bajnokságban is bebiztosították az első helyet a 6-2-re megnyert El Clásicón, majd következett a Manchester United elleni BL-döntő, ahol a Barcelona 2-0-ra legyőzte a címvédőt, Messi szerezte csapata második gólját. Az argentin zseni 2009 szeptemberében 2014-ig meghosszabbította szerződését az FC Barcelonával, majd decemberben megkapta az Aranylabdát és a FIFA Év játékosa címet.

Az elismerések után sem esett vissza a teljesítménye, tovább szárnyalt tavasszal, aminek köszönhetően a Barcelonával bajnokságot nyert, a Bajnokok Ligájában pedig az elődöntőig menetelt. Mindkét sorozatban Messi lett a gólkirály 34, illetve nyolc találattal. A dél-afrikai világbajnokságon azonban teljesítménye elmaradt a várttól: egyetlen egyszer sem volt eredményes, csapata pedig a negyeddöntőben búcsúzott a németektől elszenvedett vereséget követően. Ennek ellenére klubjában tovább szárnyalt és ismét elnyerte az ekkor már összevont FIFA-Aranylabdát.

Az ezt követő idényben ismét csúcsformában futballozott, olyannyira, hogy egyénileg pályafutása legeredményesebb szezonját futotta: csapatával bajnoki címet és Bajnokok Ligája-győzelmet ünnepelhetett, és ismét kiérdemelte a FIFA-Aranylabdát. 55 tétmérkőzésen 53-szor volt eredményes, a BL-ben 12 találattal zárt, ami rekordbeállítás a sorozatban. Ezek között szerepelt az ősi rivális Real Madrid elleni elődöntő első, madridi mérkőzésén szerzett dupla, valamint a Manchester United elleni fináléban lőtt gól is.

A nyári Copa Americán nem ment neki a játék, az argentin válogatottal már a negyeddöntőben búcsúzott a hazai rendezésű tornán.

A Barcában azonban mostani szezonja ismételten pazar: szeptemberben beérte, majd lehagyta a klub örök góllövőlistájának második helyezettjét, Kubala Lászlót. A bajnokságban jelen pillanatban a második helyen áll csapata, amely ugyanakkor a listavezető Real Madridot saját közönsége előtt legyőzte (1-3), a Japánban rendezett klubvilágbajnokságon pedig simán diadalmaskodott.

További érdekességek Messiről a sportszelep.hu-n

OLDALTÖRÉS: Az Aranylabda korábbi győztesei

Az Aranylabda korábbi győztesei

A szavazások végeredménye
1956: 1. Stanley Matthews (angol, FC Blackpool), 2. Alfredo di Stéfano (spanyol, Real Madrid), 3. Raymond Kopa (francia, Stade Reims), 4. PUSKÁS FERENC (BUDAPESTI HONVÉD)

1957: 1. Alfredo di Stéfano (spanyol, Real Madrid), 2. Billy Wright (angol, Wolverhampton Wanderers), 3. Raymond Kopa (francia, Real Madrid), 5. KUBALA LÁSZLÓ (BARCELONA)

1958: 1. Raymond Kopa (francia, Real Madrid), 2. Helmut Rahn (nyugatnémet, Rot-Weiss Essen), 3. Just Fontaine (francia, Stade Reims)

1959: 1. Alfredo di Stéfano (spanyol, Real Madrid), 2. Raymond Kopa (francia, Real Madrid), 3. John Charles (walesi, Juventus)

1960: 1. Luiz Suárez (spanyol, Barcelona), 2. PUSKÁS FERENC (REAL MADRID), 3. Uwe Seeler (nyugatnémet, Hamburg)

1961: 1. Enrico Omar Sivori (olasz, Juventus), 2. Luis Suárez (spanyol, Real Madrid), 3. Johnny Haynes (angol, Fulham), ...5. PUSKÁS FERENC (REAL MADRID)

1962: 1. Josef Masopust (csehszlovák, Dukla Praha), 2. Eusébio (portugál, Benfica), 3. Karl-Heinz Schnellinger (nyugatnémet, 1. FC Köln)

1963: 1. Lev Jasin (szovjet, Dinamo Moszkva), 2. Gianni Rivera (olasz, Milan), 3. Jimmy Greaves (angol, Tottenham)

1964: 1. Denis Law (skót, Manchester United), 2. Luis Suárez (spanyol, Internazionale), 3. Amancio (spanyol, Real Madrid)

1965: 1. Eusébio (portugál, Benfica), 2. Giacinto Facchetti (olasz, Internazionale), 3. Luis Suárez (spanyol, Internazionale)

1966: 1. Bobby Charlton (angol, Manchester United), 2. Eusébio (portugál, Benfica), 3. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)

1967: 1. ALBERT FLÓRIÁN (FERENCVÁROS), 2. Bobby Charlton (angol, Manchester United), 3. Jimmy Johnstone (skót, Celtic)

1968: 1. George Best (északír, Manchester United), 2. Bobby Charlton (angol, Manchester United), 3. Dragan Dzsajics (jugoszláv, Crvena zvezda)

1969: 1. Gianni Rivera (olasz, Milan), 2. Luigi Riva (olasz, Cagliari), 3. Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München)

1970: 1. Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München), 2. Bobby Moore (angol, West Ham United), 3. Luigi Riva (olasz, Cagliari)

1971: 1. Johan Cruyff (holland, Ajax), 2. Sandro Mazzola (olasz, Internazionale), 3. George Best (északír, Manchester United)

1972: 1. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München), 2. Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München) 3. Günter Netzer (nyugatnémet, Mönchengladbach)

1973: 1. Johan Cruyff (holland, Barcelona), 2. Dino Zoff (olasz, Juventus), 3. Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München)

1974: 1. Johan Cruyff (holland, Barcelona), 2. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München), 3. Kazimierz Deyna (lengyel, Legia Warszawa)

1975: 1. Oleg Blohin (szovjet, Dinamo Kijev), 2. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München), 3. Johan Cruyff (holland, Barcelona)

1976: 1. Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München), 2. Robby Rensenbrink (holland, Anderlecht), 3. Ivo Viktor (csehszlovák, Dukla Praha)

1977: 1. Allan Simonsen (dán, Mönchengladbach), 2. Kevin Keegan (angol, Hamburg), 3. Michel Platini (francia, Nancy)

1978: 1. Kevin Keegan (angol, Hamburg), 2. Hans Krankl (osztrák, Barcelona), 3. Robby Rensenbrink (holland, Anderlecht)

1979: 1. Kevin Keegan (angol, Hamburg), 2. Karl-Heinz Rummenigge (nyugatnémet, Bayern München), 3. Ruud Krol (holland, Ajax)

1980: 1. Karl-Heinz Rummenigge (nyugatnémet, Bayern München), 2. Bernd Schuster (nyugatnémet, Barcelona), 3. Michel Platini (francia, Saint-Étienne)

1981: 1. Karl-Heinz Rummenigge (nyugatnémet, Bayern München), 2. Paul Breitner (nyugatnémet, Bayern München), 3. Bernd Schuster (nyugatnémet, Barcelona)

1982: 1. Paolo Rossi (olasz, Juventus), 2. Alain Giresse (francia, Bordeaux), 3. Zbigniew Boniek (lengyel, Juventus)

1983: 1. Michel Platini (francia, Juventus), 2. Kenny Dalglish (skót, Liverpool), 3. Allan Simonsen (dán, Vejle)

1984: 1. Michel Platini (francia, Juventus), 2. Jean Tigana (francia, Bordeaux), 3. Preben Elkjaer-Larsen (dán, Verona)

1985: 1. Michel Platini (francia, Juventus), 2. Preben Elkjaer-Larsen (dán, Verona), 3. Bernd Schuster (nyugatnémet, Barcelona)

1986: 1. Igor Belanov (szovjet, Dinamo Kijev), 2. Gary Lineker (angol, Barcelona), 3. Emilio Butragueno (spanyol, Real Madrid)

1987: 1. Ruud Gullit (holland, Milan), 2. Paulo Futre (portugál, Atlético Madrid), 3. Emilio Butragueno (spanyol, Real Madrid)

1988: 1. Marco van Basten (holland, Milan), 2. Ruud Gullit (holland, Milan), 3. Frank Rijkaard (holland, Milan)

1989: 1. Marco van Basten (holland, Milan), 2. Franco Baresi (olasz, Milan), 3. Frank Rijkaard (holland, Milan)

1990: 1. Lothar Matthäus (német, Internazionale), 2. Salvatore Schillaci (olasz, Juventus), 3. Andreas Brehme (német, Internazionale)

1991: 1. Jean-Pierre Papin (francia, Marseille), 2. Lothar Matthäus (német, Internazionale), Darko Pancsev (jugoszláv, Crvena zvezda), Dejan Szavicsevics (jugoszláv, Crvena zvezda)

1992: 1. Marco van Basten (holland, Milan), 2. Hriszto Sztoicskov (bolgár, Barcelona), 3. Dennis Bergkamp (holland, Ajax)

1993: 1. Roberto Baggio (olasz, Juventus), 2. Dennis Bergkamp (holland, Internazionale), 3. Eric Cantona (francia, Manchester United)

1994: 1. Hriszto Sztoicskov (bolgár, Barcelona), 2. Roberto Baggio (olasz, Juventus), 3. Paolo Maldini (olasz, Milan)

1995: 1. George Weah (libériai, Milan), 2. Jürgen Klinsmann (német, Bayern München), 3. Jari Litmanen (finn, Ajax)

1996: 1. Matthias Sammer (német, Borussia Dortmund), 2. Ronaldo (brazil, Barcelona), 3. Alan Shearer (angol, Newcastle)

1997: 1. Ronaldo (brazil, Internazionale), 2. Predrag Mijatovics (jugoszláv, Real Madrid), 3. Zinedine Zidane (francia, Juventus)

1998: 1. Zinedine Zidane (francia, Juventus), 2. Davor Suker (horvát, Real Madrid), 3. Ronaldo (brazil, Internazionale)

1999: 1. Rivaldo (brazil, Barcelona), 2. David Beckham (angol, Machester United), 3. Andrij Sevcsenko (ukrán, Milan)

2000: 1. Luís Figo (portugál, Real Madrid), 2. Zinedine Zidane (francia, Juventus), 3. Andrij Sevcsenko (ukrán, Milan)

2001: 1. Michael Owen (angol, Liverpool FC), 2. Raúl (spanyol. Real Madrid), 3. Oliver Kahn (német, Bayern München)

2002: 1. Ronaldo (brazil, Real Madrid), 2. Roberto Carlos (brazil, Real Madrid), 3. Oliver Kahn (német, Bayern München)

2003: 1. Pavel Nedved (cseh, Juventus), 2. Thierry Henry (francia, Arsenal), 3. Paolo Maldini (olasz, AC Milan)

2004: 1. Andrij Sevcsenko (ukrán, AC Milan), 2. Deco (portugál, FC Barcelona), 3. Ronaldinho (brazil, FC Barcelona)

2005: 1. Ronaldinho (brazil, FC Barcelona), 2. Frank Lampard (angol, Chelsea), 3. Steven Gerrard (angol, FC Liverpool)

2006: 1. Fabio Cannavaro (olasz, Real Madrid), 2. Gianluigi Buffon (olasz, Juventus), 3. Thierry Henry(francia, Arsenal)

2007: 1. Kaká (brazil, AC Milan), 2. Cristiano Ronaldo (portugál, Manchester United), 3. Lionel Messi (argentin, FC Barcelona)

2008: 1. Cristiano Ronaldo (portugál, Manchester United), 2. Lionel Messi (argentin, FC Barcelona), 3. Fernando Torres (spanyol, Liverpool)

2009: 1. Lionel Messi (argentin, FC Barcelona), 2. Cristiano Ronaldo (portugál, Manchester United/Real Madrid), 3. Xavi (spanyol, FC Barcelona)

2010: 1. Lionel Messi (argentin, FC Barcelona), 2. Andrés Iniesta (spanyol, FC Barcelona), 3. Xavi Hernández (spanyol, FC Barcelona)