Őshonos fajtára esküszik a díjnyertes kecsketenyésztő

Jásd - Az őshonos parlagi kecskék tenyésztésével foglalkozó Varga Istvánnak ítélték a közelmúltban tartott XIX. Alföldi Állattenyésztési Napok legszebb kecskebakjának díját.

Szabó Péter Dániel

Az ország kecsketenyésztőinek színe-java ott volt a legnagyobbnak számító hódmezővásárhelyi kiállításon, ahol a legtöbben nemesített fajtákkal szálltak versenybe, ám akadtak olyanok is, köztük, a jásdi Tóth-tanyán élő és dolgozó Varga István, akik őshonos példányokkal szálltak versenybe. Nem is akárhogyan, hiszen a szakmai seregszemle legszebb kecskebakjának járó díj mellett az MKSZ, vagyis a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége különdíját is neki ítélték.

- Nehéz egy parlagival versenyezni, mert a bírák inkább az alpesi vagy saanen fajtákat részesítik előnyben, ráadásul azokat jóval nagyobb, nemesített állományokból tudják kiválogatni a gazdák - mondja Varga István, aki a parlagi mellett búr kecskéket tenyészt Jásd külterületén lévő birtokán. - Három évvel ezelőtt indítottuk el a programot, amelynek célja, hogy megmentsük az őshonos magyar kecskét.  Az évszázadok folyamán sohasem gyógyították őket, ezért egy nagyon magas genetikai állománnyal bíró őshonos fajta van a birtokunkban.

A probléma inkább az egyedszámmal van, ugyanis a 30 ezer Magyarországon tartott kecskéből alig 200 őshonos, vagyis kis túlzással a kihalás szélén állnak. Másfél-kétéves kutatómunka volt, hogy a még meglévő, s nem túlságosan keresztezett állományt megtaláljuk, s megpróbáljuk megmenteni - meséli a szakember, aki 40 állatot számláló állományával a második legnagyobb tenyésztőnek számít az országban.

Az udvaron - miközben díjnyertes „büszkeségét” próbálja a fotó kedvéért csatarendbe állítani - megjegyzi, két fajtája van a parlagi kecskének: a tincses és a gatyás. Az előbbit teljes testfelületén hosszú szőr borítja, míg a gatyásnak az első és hátsó lábán hosszabb a szőr.

- Több szempontból is hasznos mindez, például mocsaras, lápos területen távol tartja a szúnyogokat, s különböző élősködőket, hiszen a hosszú szőrzeten nehezebben hatolnak át, ezáltal ellenállóbb a kecske - mondja, majd a fotó elkészülte után hozzáteszi, nem titkolt célja, hogy keresztezések révén egy erős genetikájú magyar állományt hozzon létre.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!