Egy darabnyi Japán - Bemutató a távol-keleti kultúrából

Az épületbe betérő látogatók az előcsarnokban azonnal Csomai Zsuzsa kimonó gyűjteményét tekinthették meg. A nemzeti viseletnek számító hagyományos kimonó szabása kiterítve egy „T” betűt formáz, a nyugati kultúrkörben az ilyen szabású viseletet leginkább köntösnek nevezik. A gyerekek kipróbálhatták a nemzeti sportnak számító küzdősportot, a szumót is, az előcsarnokban kialakított kör alakú küzdőtéren, igaz, ezúttal elmaradt a só szórás ceremóniája és a rituális tánc is, ennek ellenére mindenki nagyon jól szórakozott. A bemutatóról nem hiányozhattak a bonszai-ok sem, azaz a mesterségesen, művészien alakított, formára metszett növények, legtöbb esetben fák. Sokan úgy vélik, hogy a bonszai egy növényfaj, ugyanakkor elvileg bármilyen fás szárú kétszikű növényből lehet bonszait nevelni. A nagyteremben zajlottak a küzdősport bemutatók, az érdeklődők helyi és környékbeli egyesületek shotokan karate, judo és aikido bemutatóit, formagyakorlatait és küzdelmeit tekinthették meg. A kisteremben Tóth-Vásárhelyi Réka a tradicionális kokeshi babákat mutatta be és tartott azokról előadást. Az egész világon híres a japán népművészetnek és ma már az iparművészetnek is szerves része a kokeshi baba, ezekről kiderült, hogy nem csak esztétikai élményt nyújtanak, de nagyon sok szokás, babona, ünnep kötődik az időszámítás előtt az 1600-as években megjelent fababákhoz. A készítésükkel kapcsolatban a legelfogadottabb verzió, hogy olyan földművesek kezdték el azokat faragni, akik télen nem tudtak dolgozni, ezért a babákat a forró fürdőkbe érkező vendégeknek árulták szuvenírként. A másik feltételezés, hogy gyermekeknek készítették játékként a kokeshi babákat, ezek például jók voltak fogzás idején, ugyanis japán cseresznyefából készítették, ami nem szálkásodik. Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is kipróbálhatták, miként kell életre a papír H. Vass Ildikó segítségével, aki az origamiról több könyvet is írt, sőt formákat talált ki. Ha Japán, akkor nem maradhat ki a teázás szenvedélyes sem, autentikus, távol-keleti ízekről egy füredi teaház gondoskodott. A kétnapos program részeként pénteken este kezdődött a kőszegi Ataru Taiko japán dobszínház fantasztikus előadásával.

A Veszprém Megyei Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke, dr. Kutics Károly elmondta, hogy az egyesület 2010-ben kezdte meg működését. Körülbelül félszáz tagja van, de sokan segítik a társaság munkáját. Szólt arról is, hogy több nagysikerű és látványos rendezvényt szerveztek, például a Pannon Egyetemmel közösen. Az egyesület gyűjtést és karitatív rendezvényt szervezett a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak és a Japán földrengés, valamint szökőár áldozatainak is.