Godzsa Zoltán fotókiálltása az Íródeákban

Godzsa Zoltán a Hemo Fotóklub tagjaként fotózza a természetet és a mai világot már hosszú évek óta, viszont a tudatos, célirányos, közönségorientált fotózást csak nemrégiben kezdte meg. Első tárlatának a Szerintem címet adta, amely egyszerre talányos és sejtelmes, sajátos véleményt közöl a látogatókkal. 

Kellei György szerint nem közvetlenül magát a világot örökíti meg, hanem azt, hogy milyennek kellenne lennie, a hiányait, a szépségét, a harmóniáját, a csodálatosságát, a kiismerhetetlenségét ábrázolja, azt, ami nincs. Godzsa Zoltán hiányt alkot, megmutatja a látható, de nem létező szépséget, azt a hiányt, amit örökké érzünk, magunkban hordunk, cipelünk egy életen át. A felvételeken a hiány a maradandóság, a pillanat elmúlása.

A fotós a természetet és a modern világot kutatja szüntelenül, az ellentmondások forrását, a kölcsönhatások egyensúlyát, hallhattuk a megnyitón. A fotóművész átmeneti kegyelmeket sugall az ódon falak, a vaskos oszlopok és a partra vetett kagylók megörökítésével, melyek a biztonságot adják nekünk. A fájdalmat, illetve a majdani hiány fájdalmát a virágzó fák, a lovak, a felhők, a fal tövében muzsikáló hölgy ébresztik bennünk. A képek gyógyírt jelentenek a háborgó léleknek is, hangzott el a megnyitón, melyen gitáron közreműködött Ángyán Norbert és Remsei Gergely.

Godzsa Zoltán fotóit november 27-ig tekinthetik meg az érdeklődők.