Kerüljön a konyhába nyírfacukor és levendula

Akárcsak egy másik méltán népszerű növény, a levendula. A két érdekes és sokoldalúan felhasználható alapanyagot Szabó Péter mutatta be a Naplónak. A gyógynövényekkel is kísérletező szakács az ehető virágok felhasználásával is próbálkozott már, folyamatosan figyelve a fogyasztói igényeket. Nem volt kérdéses számára, hogy a gyógynövények milyen hasznosak a konyhában is, és úgy gondolta, hogy mivel azoknak nem kell működési engedély, semmi akadálya a sokrétű felhasználásuknak. Ha másért nem, hát azért, mert már sokkal korábban bizonyítottak, mint a gyógyszeripar.

Elgondolkoztatta viszont a próbafőzések során, hogy bár valószínűleg sok értékes anyag megmarad a növényben, az illata odalesz. Különféle előállítási módokkal és technológiákkal sikerült ezt is kiküszöbölnie. Ez nem biztos, hogy otthon, a konyhában nekünk is sikerülhet, de állítja, hogy nem kell egyetemi végzettség például a levendulás készítmények előállításához. Ajánlja, hogy bátran próbálkozzunk azokkal otthon is.

Hiszen a levendula nyugtató, fertőtlenítő, sebregeneráló, görcslazító, feszültségoldó hatásáról ismert. Jó hatással van a májra, szívre, gyomorra. Ezért készítsünk például levendulás meggylevest nyírfacukorral, levendulával süssünk liba combot, és adjunk mellé nyírfacukorral ízesített párolt káposztát, levendulás tört burgonyát. A roston sült fogast szintén kísérhetjük levendulás, citromos hollandi mártással, de a sertésborda sem megvetendő levendulás chilivel.

A desszertekhez nyírfacukrot használ a szakács, ez csak természetes. Hiszen annak az édesítő hatása a kristálycukoréval azonos. Nem árt tudni, hogy a nyírfacukrot kukorica tusából, azaz csutkából készítik valójában. Számos előnyös élettani hatással bír, népszerűségét valószínűleg magas ára akadályozza mégis. Összetételéből eredően nem erjed és nem karamellizálódik, tehát nem alkalmas például kelt tészták készítésére és a dobos torta tetejéhez, cukormázhoz se ezt használjuk Szabó Péter tanácsa szerint.