A lehetetlen, ami mégis létezik: tíz hónap alatt 56 kilogramm súlyfeleslegtől szabadult meg

Kalauz Dániel 10 hónap alatt 56 kilogrammtól szabadult meg. Eleinte mindenki kételkedve fogadta a kitartását, de Dani jött, látott és győzött. - Egész életemben nagyobb termetű voltam, mint a korombeliek, és most itt nem a magasságomra gondolok. Középiskolás koromig még minden rendben volt, hiszen fociztam, kosárlabdáztam, kerékpároztam. Aztán abbahagytam a mozgást, megszereztem a jogosítványt, szinte mindenhova autóval jártam. Mindezt tetézte, hogy olyan szakmát választottam, ahol nap, mint nap az ételek körül forogtam, szakács lettem - kezdi az előzményekkel Dani.

A munka elkezdése előtt már átlépte a 110 kilogrammos határt, de amióta elkezdett dolgozni, sikerült felszednie még 33 kilogrammot, ami köszönhető annak, hogy Dani lelkiismeretes szakácsként egész nap belekóstolt az ételekbe. És hogy szárnyakat adjon vágyainak , az energiaitalokat és az édességeket sem vetette meg, a műszak lejárta után imádott nassolni. Most visszagondolva borzalmas állapot volt ez a súly, fájt a lábam, nem bírtam a munkát úgy mint régebben, még a cipőfűző megkötése is nehézséget okozott. A változásra azonban nem ezek a dolgok vittek rá.

Tavaly év végén párjával úgy döntöttek, hogy gyermeket vállalnak. Szerencsére hamar megfogant a kicsi. Kedvese pocakja, ahogy nőtt, Daniban felmerültek kételyek, mi lesz ha megszületik, hogyan fognak együtt bringázni, sétálni, csúfolják majd miatta az óvodában, iskolában. Nem szerette volna, hogy gyermeke szégyellje az apját, és hogy ne tudja megadni neki azokat az élményeket, amit egy normális alkatú szülő a gyerekének.

- Egyik este munka után gondoltam kipróbálom, körbe tudom-e futni a házunkat. Borzalmas élményben volt részem. Száz méter futás után úgy éreztem, összeesek, a vérnyomásom az egekbe szökött, szakadt rólam a víz, kis híján mentőt kellett hívni.

Az elhatározás tehát megvolt, de maga a tett idén január 22-én kezdődött, amikor hirtelen felindulásából, kollégájával elmentek egy veszprémi konditerembe. Ő régebben is járt, Daninak meg kellett egy társ, aki biztatja, segíti. Három alkalom után megvette az első bérletet. Nagy vágyakkal mentem le, hogy kőkeményen súlyzózom, de az edző megálljt parancsolt, az mondta legalább két hónapig csak cardiózni menjek le, ami biciklizést, eliptikus trénert és evezést foglalt magában heti háromszor egy órában. Emlékszem az elő alkalomra, életemben nem küzdöttem annyit, de sikerült és folytattam tovább.

Kalauz Dánielnek az első hónapban sikerült leadnia 12 kilogrammot, ekkor készítette az első képet magáról. Szeptember 22-én 90 kiló volt, most 87 kilogrammnál tart
Fotó: Szendi Péter

Mindez az érme egyik oldala volt, a másik a táplálkozás átszervezése. Leállt a nassolásról, visszatért a rendes, rendszeres étkezésre. A cukros, lisztes, szénhidráttal teli ételeket felváltották a zöldségek, gyümölcsök, a csirkemell és a halak. Az eredmény meg is lett, az első hónapban sikerült leadni 12 kilogrammot. - Ez nagyban motivált a folytatásban, itt készítettem az első képet is magamról, hogy lássam honnan indultam. Nagy célok nem voltak előttem, minden hónapban szerettem volna 5 kilogrammot leadni, álmodni se mertem 100 kilogramm alatti életről.

A következő két hónapban még 17 kilogrammtól szabadult meg. Aztán elkezdődtek a súlyzós edzések is. További három hónapon keresztül 18 kilogrammot adott le. Augusztus 12-én megszületett kisfia, ez további erőt adott neki. Szeptember 22-én már 90 kilogrammot mutatott a mérleg. Ez volt az a súly, amelyet célul tűzött ki.

- Időközben eljártam futni, napi 10 kilométert. Az étkezésemre most is odafigyelek, nem iszom cukros üdítőket, de szerencsére már nem kell ellenállnom egy palacsintának vagy egy szelet csokinak. Jelenleg 87 kilogramm vagyok, már 1 hónapja se több, se kevesebb, a sport ugyanúgy megy tovább. Célom egy fenntartható sportos életforma kialakítása, aminek az első lépcsőjét úgy érzem leküzdöttem.

Ismét bebizonyosodott, hogy kellő szorgalommal, kitartással az ember csodákra képes. Muhammed Ali annak idején nem véletlenül mondta: A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik.

Úgyhogy lassan el lehet kezdeni egészségesebben élni, Bármelyikünknek...