Energiaforrások kimerülőfélben

Ez az ökológiai lábnyom. Hollandia például nyolcszor annyi erőforrást vesz el a Földtől, mint amekkora az alapterülete. 

Az ország, ahol több a disznó, mint az ember, emlegetjük Hollandiát, amely a megnövekedett állattartás miatt kénytelen rendkívül szigorú vízminőségi szabványokat alkalmazni, folytatta a gondolatot előadásában dr. Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem rektorhelyettese. 

Magyarország e tekintetben visszafogottnak tűnik, ökológiai lábnyoma nem ennyire extrém nagy, hiszen területének másfélszeresét használja el a Föld energiáiból. Ez azt jelenti, hogy október tájékán elhasználja az arra az évre járó energiakészletét. 

Ha mindenki úgy élne, mint az egyik ismert jóléti állam, Nagy-Britannia lakói, három Földre lenne szükségünk. Pedig tudományos kutatások igazolták, hogy bizonyos szint felett a pénz nem tesz boldoggá. 

A britek például munkahelyi stressztől, magánéleti depressziótól és az ezekkel összefüggő betegségektől szenvednek. 

A jóléti államok lakóinak tehát furcsamód nem javul az életminőségük, mert a jólét napraforgóját rosszul forgatják, vagyis sokkal több időt szentelnek a fogyasztásra és a fogyasztáshoz szükséges javak előteremtésére, mint a szabadidőre. 

Számítások szerint ugyanis a jóléti államokban élőknek ahhoz, hogy a számukra alapvető tulajdonok meglegyenek, csak négy órát kellene dolgozniuk. 

A gazdasági termelési verseny sem kedvez az életminőségnek. Ma már a mezőgazdaságban és az iparban a népesség három-négy százaléka elő tudja állítani az egész társadalom szükségleteit. Mi legyen hát a népesség többi részével? 

Az általános válasz erre, hogy szükség van rájuk a szolgál-tatóiparban, Kerekes Sándor azonban ezzel nem ért egyet. Éppen a jóléti napraforgó miatt, mert a szolgáltatásokat a szabadidőben vennék igénybe az emberek, s tudvalevőleg a szabadidejük a legkevesebb. 

A jóléti társadalmakban ezért a gazdasági termelés növekedése szükségtelenné teszi az embert: inkább fizetik a munkanélküli-segélyt, mint a drága alkalmazottat. Mindezek miatt kevesebbet kell fogyasztani - ezt példázza a mostani gázpiaci válság is. 

A szemléletváltást a legalsó szinten, a családokban kellene elkezdeni, a hétköznapi élet során. Ha például kevesebb húst fogyasztunk, nemcsak egészségesebbek leszünk, hanem kevesebb erőforrást veszünk igénybe. 

Nem használunk energiát az állattartáshoz, a hús feldolgozásához, szállításához, s ha egészségesebben élünk, nem lesz szükségünk újabb erőforrásokra ahhoz, hogy elkerüljük a betegségeket. Ha úgy étkeznénk, mint nagyanyáink, és hetente egyszer ennénk húst, sok bajt megelőzhetnénk.