Hátralék rendezése az APEH-nál

Dr. Miklós Orsolya, az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága hátralékkezelési főosztályvezetője tájékoztatása szerint a korábban hatályos szabályozás nem tette lehetővé, hogy az adóhatóság a túlfizetést beszámítsa a fennálló hátralékba és csak a fennmaradó tartozásra rendeljen el végrehajtást. 

Csak az adózónak volt joga ahhoz, hogy a folyószámláján nyilvántartott túlfizetésről rendelkezzen. Természetesen az adóhatóság a végrehajtás megindítása előtti vizsgálat során korábban is figyelt a túlfizetéssel rendelkezőkre. 

A végrehajtás megindítása előtt kiküldött levél pontosan tartalmazta a hátralékos adónemeket és azokat, amelyeken túlfizetés volt, továbbá részletes útmutatást adott az átvezetés módjáról. 

Csak azokkal az adózókkal szemben rendeltek el végrehajtást, akik az átvezetést nem hajtották végre, vagy az átvezetés után még fennmaradó tartozásukat befizetéssel nem rendezték. 

Az adózás rendjéről szóló törvény január 1-jétől hatályos új rendelkezése értelmében, amennyiben az adóhatóság az adózót terhelő adótartozás mellett az egyes adónemeken túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként az általa nyilvántartott tartozás erejéig ezt a túlfizetést elszámolja és erről az adózót levélben értesíti. 

A hivatalból történő átvezetés tehát végrehajtási cselekmény. Mint minden végrehajtási cselekménnyel szemben, itt is helye van jogorvoslatnak (végrehajtási kifogásnak), melyről az értesítő levél részletes tájékoztatást tartalmaz. 

Az adóhatósági átvezetés mint végrehajtási cselekmény annyiban mégis speciális az egyéb végrehajtási intézkedésekhez képest, hogy az átvezetéssel érintett adózók adatait nem teszik közzé az interneten és a végrehajtás megindításáról a cégbíróságot sem értesítik. 

Cél, hogy csak azok ellen induljon végrehajtás, akiknek a folyószámláján csak hátralék, illetve a rendezéshez kevés túlfizetés van.