2009.12.03. 03:28
Kártyákkal jutnak el a sikerhez
Megyei körkép - Magyarországon a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor adja a gazdaság gerincét, a foglalkoztatottak számában és hozzáadott értékben egyaránt.
"Csak ott mennek a dolgok jól, ahol például a szabó, a szappanos, a cukrász... mind meg van győződve arról, hogy az ő mesterségétől s üzletétől függ az állam boldogsága" - mondta gróf Széchenyi István. A 218 éve született Széchenyi gondolatai ma is érvényesek: a gazdaság irányítóinak a vállalkozókra és a kis- és középvállalkozásokra kell alapozniuk gazdaságpolitikájukat. Ma Magyarországon a kkv-szektor vállalkozásai képezik a gazdaság gerincét, mind a foglalkoztatottak számát, mind a gazdaságban megtermelt hozzáadott értéket tekintve. A kkv-szektor ma komolyabb likviditási problémákkal küzd. A vállalkozások minden lehetőséget megragadnak a kedvezményes források megszerzésére, hogy vállalkozásaikat védjék a válság pusztításával szemben, hogy a fáradságos munkával, sokszor emberfeletti küzdelemmel megszerzett eredményeket és a vállalkozói tőkét megőrizzék.
A hazai gazdaságpolitikai környezet, az elmaradt szerkezeti reformok, a puha költségvetési politika, a megtermelt javakkal összhangban nem lévő, improduktív szféra túlterjeszkedése torz és sérülékeny finanszírozási viszonyokhoz vezetett. Magyarország finanszírozási kitettsége a szomszédos közép-kelet-európai országokhoz képest igen magasnak mondható: mind az államadósság, mind a vállalati és lakossági hitelek GDP-arányos értéke meghaladja a cseh, lengyel, szlovák vagy román értékeket. A hitelintézetek kockázati érzékenysége magasabb a gazdaság többi szereplőjénél, hiszen egyszerre felelnek a betétesek pénzéért és szolgálják ki a hiteligényeket. A bankspecifikus, magas tőkeáttétel is a fokozott óvatosság felé tolja a pénzügyi szolgáltatói szektor képviselőit. Emelkedő gazdasági ciklusban a pénzintézeti hitelezés tovább erősíti a fejlődést és bővülést, csökkenő, szűkülő piacokon tovább rontja a lehetőségeket. Ez a hatás most, válságban fokozottabban érinti országunkat.
A Széchenyi-kártya, az elmúlt 20 év legsikeresebb vállalkozásfejlesztési programja egyben a vállalkozásfinanszírozás kitörési lehetőségét is jelenti a válságban és a válságon túl is. Ez a program olyan elemekkel bővítette a kkv-hitelezést, amely csökkenti és kezelhetővé teszi a hitelezéssel összefüggő kockázatokat. A kereskedelmi kamara és a VOSZ által biztosított, alapos előszűrés, továbbá az állami garancia növeli a létrejövő hitelállomány stabilitását. Olyan vállalkozások kapnak hitelt, amelyeknél a visszafizetési készség és képesség magasabb az átlagnál. A Széchenyi-kártyát 2002-ben indította el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kar-öltve. A hét év alatt közel 120 ezer kártyát bocsátottak ki. Az igénylések száma az idei év első felében 13 százalékkal nőtt. A pénzügyi konstrukció korábban nem látott sikereket ér el a hazai kis- és középvállalkozói körben. A kibocsátó KA-VOSZ Zrt. azon dolgozik, hogy a kártya még nagyobb kamatkedvezményt kínáljon a vállalkozóknak és továbbra is a piac legolcsóbb, legrugalmasabb hitelterméke maradjon. Ezzel alig három hét alatt 1-25 millió forint közötti hitelt lehet kapni az MKIK- és a VOSZ-irodákon keresztül - az ország 280 pontján.
A Széchenyi-kártya 2002-es dulásakor még mindössze egymillió forintos volt a hitelkeret, ami 2003-ban ötmillióra nőtt. Egy évvel később már ezt az összeget is megduplázták, 2006-tól pedig már 25 millió forint a hitelkeret. A kártyával hét év alatt a 656 milliárd forint tőke jutott a kis- és középvállalati szektorba. Az induláskor egy-, majd a tavalyi évtől kétszázalékos állami kamattámogatás jár a konstrukcióhoz.
A Széchenyi-kártya 2002-es dulásakor még mindössze egymillió forintos volt a hitelkeret, ami 2003-ban ötmillióra nőtt. Egy évvel később már ezt az összeget is megduplázták, 2006-tól pedig már 25 millió forint a hitelkeret. A kártyával hét év alatt a 656 milliárd forint tőke jutott a kis- és középvállalati szektorba. Az induláskor egy-, majd a tavalyi évtől kétszázalékos állami kamattámogatás jár a konstrukcióhoz.
A Széchenyi-kártya 2002-es dulásakor még mindössze egymillió forintos volt a hitelkeret, ami 2003-ban ötmillióra nőtt. Egy évvel később már ezt az összeget is megduplázták, 2006-tól pedig már 25 millió forint a hitelkeret. A kártyával hét év alatt a 656 milliárd forint tőke jutott a kis- és középvállalati szektorba. Az induláskor egy-, majd a tavalyi évtől kétszázalékos állami kamattámogatás jár a konstrukcióhoz.
A Széchenyi-kártya 2002-es dulásakor még mindössze egymillió forintos volt a hitelkeret, ami 2003-ban ötmillióra nőtt. Egy évvel később már ezt az összeget is megduplázták, 2006-tól pedig már 25 millió forint a hitelkeret. A kártyával hét év alatt a 656 milliárd forint tőke jutott a kis- és középvállalati szektorba. Az induláskor egy-, majd a tavalyi évtől kétszázalékos állami kamattámogatás jár a konstrukcióhoz.
