Üzenet az új kormánynak

Az Iposz megyei ipartestületi igazgatók és ügyvezetők országos tanácskozásán szóba kerültek a családi-, mikro- és kisvállalkozások versenyképességet segítő kormányzati és uniós törekvések, valamint a gazdasági növekedés beindítása hazánkban. A szervezet javaslatokat fogalmazott meg a mikrovállalkozások és az alkalmazott nélküli egyéni vállalkozások megerősítésére, a foglalkoztatási képesség növelése érdekében. Erről kérdeztük Szűcs György elnököt.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon új kormány alakult, ezért 31 pontban megfogalmaztak néhány olyan gondolatot, amelyeket a kormányzat figyelmébe ajánlanak a mikro-, és családi vállalkozásokkal kapcsolatos tervek kialakításakor.

Azt kérik, minden szabályozás előtt legyen érdemi érdekegyeztetés és szakmai konzultáció az őket képviselő országos gazdasági érdekképviselettel és szakmai szervezetekkel. A jelenlegi parlamenti konstrukció fenntartása esetén a gazdasági bizottságon belül legyen kkv szekció, albizottság vagy munkacsoport. A gazdasággal foglalkozó minisztériumban legalább államtitkári szinten foglalkozzon kizárólag a kkv szektorral. A foglalkoztatási helyzet jobb megítélése érdekében a kistérségekben gyűjtsenek adatokat a mikróvállalkozásokról és külön az alkalmazottat nem tartó egyéni vállalkozásokról. Ebben a tevékenységben az IPOSZ kész partner lenni, amihez felajánlják országos struktúrájukat (minimum 120 helyi ipartestületüket).

A foglalkoztatási potenciált erősítő szakmai képzettség javítása érdekében javasolják a szakmai képzés és a közismereti oktatás külön választását, a 9. osztály után csak szakmai elmélet és gyakorlat oktatását.

Támogatják az előrehozott szakképzést is, amely a 8. osztály után megkezdi a három éves szakképzést. Ugyancsak javasolják a gyakorlati képzés duális formájának megerősítését: a gyakorlati képzés nagy része ne iskolai tanműhelyekben, hanem a vállalkozásoknál történjen tanuló szerződés alapján, ebbe a folyamatban be lehet vonni a mikrovállalkozásokat.

Az Iposz kész kézműves szakmai kamaraként gondozni azokat a kézműves szakmákat, amelyekből évente kevés képzés történik vagy szinte kihaló félben vannak. Javasolják az akkreditációs rendszer átgondolását, azt, hogy a korábbinál nagyobb hangsúllyal foglalkozzanak a mikrovállalkozások továbbképzésével. A kézműipari mestervizsga elismertségének növelése, a kézműves szakmai életpálya népszerűségének növelése és a szakmai minőség erősítése érdekében javasolják a kézműipari mestervizsga felkészítő tanfolyamok és vizsgák világos különválasztását, a vállalkozói mester fogalmának kialakítását. Álláspontjuk szerint az ipartestületeket, a mikrovállalkozásokat jobban be kellene vonni a kistérségek gazdaság fejlesztési feladataiba.

A mikrovállalkozások pályázatokhoz való hozzájutása, hitellel és garanciával való ellátottsága érdekében azt kérik, hogy a mikrovállalkozások számára külön pályázatokat  írjanak ki. A kormány támogassa az ipartestületek és a takarékszövetkezetek közötti együttműködést a kistérségekben, illetve a mikrovállalkozások mögötti kockázati tőke háttér megerősítését.

* Javasolják, hogy a közjogi gazdasági kamara és az Iposz közt legyen rendezett együttműködés. 
 
* Az Iposz és ipartestületei tagjaik, évszázados tapasztalataik alapján illetékesnek tartják magukat arra, hogy az alkalmazott nélküli vállalkozások, a családi és kisvállalkozások esetében a kézműves szakmák területén megjelenítsék a szakmaiságot, feladatokat és szolgáltatásokat tagvállalkozásaik és az ipartestületek kistérségi hatáskörzetében található nem tagjaik felé is ellássanak. 
 
* Ezeket a feladatokat ez az ipartestületi infrastruktúra tudja a legolcsóbban és bizonyított szakmai kompetenciákkal ellátni.