Hozzászokott a támadásokhoz

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökével egyebek közt a nézhető tévéműsorokról, az emberközpontúságról és a megyei lapok nélkülözhetetlen közszolgálati szerepéről beszélgettünk. 

- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megalakulásakor, a bemutatkozó sajtótájékoztatóján azt mondta: emberközpontú médiahatóságot szeretne létrehozni. Mire gondolt pontosan?

- Azt szeretném, ha a hatóság minden dolgozójában tudatosulna: az állam nem öncélúan tart fenn egy ilyen hatóságot, azért vagyunk, hogy a nemzeti, társadalmi közösséget szolgáljuk. Nagyon sok audiovizuális szemét áraszt el bennünket, az NMHH-nak például küzdenie kell ez ellen és támogatnia azt, hogy minél több értékes tartalomhoz juthassunk hozzá. Ezeket bizonyos szempontok alapján szűrnie is kell a hatóságnak. Szankciókkal és támogatással is élhetünk. Elősegíthetjük például, hogy gyerekbarát tartalmak kerüljenek a képernyőre. Az emberközpontúság megvalósítását szolgálja a törvény által a hatóságon belül létrehozott hírközlési és médiabiztos intézménye is, akihez az állampolgárok panaszaikkal, észrevételeikkel fordulhatnak. 

- Kezdettől fogva támadások érik az új médiahatóságot, a legfőbb vád az, hogy centrális médiahatalom veszi kézbe az irányítást és egyszínű lesz a közszolgálati média. A leggyakoribb kérdés, hogy mi indokolta az ön kinevezését kilenc évre, ráadásul kettős funkcióban. Hogyan, milyen módszerekkel tudja majd elérni az ön vezetésével a hatóság, hogy sokszínű, a társadalom minden rétegéhez szóló médiumok működjenek? Bántják ezek a támadások?

- A centrális médiahatalom fogalmát nem tudom értelmezni. Az NMHH a lehető legmagasabb autonómiát élvezi, a kormánytól függetlenül működik, jóval nagyobb legitimitással rendelkezik, mint a korábbi hírközlési hatóság. Nem a kormány, hanem a parlament alá tartozik, elnökét a miniszterelnök nevezi ki, ez utóbbi a nemzetközi gyakorlatban teljesen szokványos. A Médiatanács elnökét pedig az Országgyűlés választja meg, a miniszterelnök jelölése alapján. Korábban az ORTT vezetőjét a köztársasági elnökkel közösen jelölték, ennyi most a különbség. Az pedig, hogy mindkét funkciót nagy valószínűséggel ugyanazon személy töltheti be, a választások eredményének köszönhető.

Nem érzem megalapozottnak azokat az aggályokat sem, hogy ezentúl a közszolgálati média egysíkú lesz. A közszolgálati média szerepe visszaszorult, közönségrészesedése 8-10 százalék között mozog, egyébként pedig vélemény-, szólás- és sajtószabadság van, érthetetlen és komolytalan, hogy a XXI. században, demokratikus jogállamban ez egyáltalán felmerülhet. A kilenc évre szóló kinevezésem sem a magyar, sem a nemzetközi joggyakorlattól nem idegen, a cikluson átívelő mandátumok a politikai változásoktól független intézmények stabilitásának garanciái. Jól látható szervezett ellenzéki akció van a támadások háttérében, de nincs ezzel semmi probléma, a demokráciába bőven belefér. Húsz év közéleti tevékenységem alatt hozzászoktam, hogy célkeresztben vagyok. Rosszul is érezném magam, ha csend venne körül, akkor valamit biztosan nem jól teszek... 

- Tartalmi szempontból mire számíthat a néző: milyen lesz a munkamegosztás a tévécsatornák, a közszolgálati rádiók között, és hogyan kapcsolódik ehhez az MTI tevékenysége? Változik-e műsorszerkezetük, a küldetésük?

- Szerencsére nem az én dolgom ennek meghatározása. Új struktúra jön létre. Alakul egy civil szervezetekből álló közszolgálati tanács. Ez felügyeli majd az újonnan létrehozandó közszolgálati kódex érvényesülését, amely a nézők "megrendeléseit" tartalmazza. Így én csak a vágyaimat tudom megfogalmazni: bízom benne, hogy a jelenleginél jobb minőségű, értékes és nagyobb közönségnek szóló, nézhető, hallgatható tartalmat kapunk, amelyben mindenki megtalálja a neki tetszőt. A közszolgálati média alapos frissítésre szorul, ezen belül is nagyon fontos a hírszolgáltatás megújulása, és az, hogy elérjük például a fiatalokat az új, például internetes, közösségi és video letöltő oldalakon. 

- Felmerült, hogy például az MTI szolgáltatásai ingyenesek legyenek mind a köz-, mind a kereskedelmi média számára. Van erre esély?

- Híve vagyok a nemzeti hírügynökségi alapszolgáltatás ingyenességnek. Ennek a tartalomnak az előállítását ugyanis az állam az MTI-nek nyújtott támogatás formájában kifizeti nyilván azzal a céllal, hogy minél szélesebb rétegekhez jusson el. 

- Valóságos törvényalkotási boom veszi körül a médiát. Az úgynevezett médiatörvény kevésbé érinti a nyomtatott sajtót, de készül a sajtótörvény is és a hozzá kapcsolódó számos törvény módosítása, egybehangolása. Hol tart ez a munka és mik lesznek a törvény főbb elemei?

- Egymásra épülő szabályozás indult el, az első az alkotmány-módosítás volt, majd a struktúraátalakítás következett, a harmadik a kerettörvény, amelyet szeptemberben várhatóan elfogad a parlament. Ezt követően kerül a Ház elé az új médiatörvény, amely a részletszabályokat tartalmazza, s "kiváltja" a jelenlegi sajtótörvényt is. A kerettörvény az általános alapelveket tartalmazza, a részletszabályozás pedig differenciáltan kezeli az elektronikus és a nyomtatott médiát, az internetes tartalmakat. Különbséget tesz a szankciórendszerben aszerint is, hogy egy adott médium nagy tömeget ér-e el egy időben, vagy csak szűk körnek és nem üzleti céllal készül.

A nyomtatott sajtóra vonatkozó szabályok nem lesznek szigorúbbak, csak pontosabbak. A törvény várhatóan a jövő év elején léphet hatályba. 

- Milyen nyomtatott médiapiacot vizionál a felügyelő hatóság? Véleménye szerint milyen szerepet tölthet be a regionális sajtó, különösen a megyei lapok, amelyek jelenleg meghatározók a helyi közszolgálati tájékoztatásban?

- A megyei lapok szerepét a piac határozza meg, nem a hatóság. Tény, hogy a helyi újságoknak a nyomtatott sajtón belül stabilabb a helyzetük, hiszen valóban nagyon fontos a szerepük a helyi információk eljuttatásában. A tulajdonosok alapvető érdeke, hogy lapjaik e téren is megfeleljenek az olvasótábor igényeinek, s erre épít a helyi reklámpiac is.
Ugyanakkor - személyes véleményem szerint - a regionális sajtónak is meg kell találnia az utat a fiatal olvasóközönséghez, akiket hagyományos módon már nem lehet megszólítani. 

Változatlanul erősen kötődik Zalához

- Sosem voltak "szerepálmaim", sorra kaptam a feladatokat, amelyeket igyekeztem a legjobb tudásom szerint, tisztességesen ellátni.

2004-től az ORTT-ben a Fidesz delegáltjaként dolgoztam, innét kerültem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére.
Az életem a feladataimmal párhuzamosan változott, az évek során egyre több időt kell Budapesten töltenem és kevesebbet szülővárosomban, Zalaegerszegen, ahol ma is otthon vagyok. A kötődésem változatlanul erős, amikor tehetem, a hivatalos programokon kívül is hazalátogatok.

A zalai identitás fontos, igazán feltöltődni csak otthon, Zalában tudok.

A korábbiakhoz képest, most természetesen még több a feladatom, az intézmények szervezeti átalakítása különösen sok tennivalót jelent - mondta Szalai Annamária.