2010.12.02. 17:34
Uniós támogatások - Tovább kell javítani az ellenőrzést
Megyei körkép - Nagyon kedvező képet rajzol az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentése az uniós támogatások hazai felhasználásáról, de a rendszerbe épített ellenőrzési rendszer minősége, hatékonysága továbbra sem éri el a kívánatos szintet.
A napokban nyilvánosságra hozott anyag szerint a szociális alapot (ESZA), a regionális fejlesztési alapot (EFA), a mezőgazdasági orientációs és garancia alapot (EMOGA), valamint a halászati operációs pénzügyi eszközt (HOPE) magába foglaló strukturális alapok esetében Magyarország a felhasználható forrásokat teljes egészében lekötötte, a kifizetések tekintetében az EU 25 átlaga felett a 9. helyen teljesített. A 94,11 százalékos felhasználás alig marad el a maximális 95 százaléktól.
A kohéziós alap forrásainak felhasználása már nem ilyen pozitív. Ebbe a körbe tartoznak az olyan regionális környezetvédelmi és közlekedési fejlesztések, mint például az eredetileg ISPA keretből indított észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt vagy Veszprém és agglomerációjának szennyvízkezelési programja. A kohéziós alap felhasználásánál hazánk az 52,62 százalékos kifizetési arányával a tíz csatlakozott állam mezőnyében is erősen elmaradva csak Lengyelországot előzte meg. A kohéziós alapnál - a korábbi évekhez hasonlóan - az időszakot a projektek elhúzódása, a nagymértékű költségtúllépés és műszaki tartalomváltozás, illetve az ellenőrzések által - főleg a közbeszerzési eljárásoknál - feltárt jelentős hiányosságok jellemezték.
A számvevők adatai szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) öt operatív programja a 2004-2006-os időszakban 727 milliárd forint értékben közel 20 ezer pályázatot támogatott. A NFT végrehajtása pénzügyi szempontból eredményes, összességében meghaladta a 100 százalékot. Ugyanakkor előrevetíthető, hogy a stratégiai dokumentumokban megfogalmazott kiemelt célok (területi kohézió erősítése, gazdasági növekedés és foglalkoztatás bővítés), illetve az átfogó célok (gazdasági növekedés és foglalkoztatás növekedésének ösztönzése) várhatóan nem teljesülnek. Ebben szerepet játszik többek között a globális gazdasági válság, a költségvetési kiigazítás, illetve a konvergenciaprogram hatása. A számvevők szerint fejlesztési célkitűzések megvalósulása azonban sok részterületen így is kedvező hatást fejtett ki.
A jelentés szerint a 2007-2013-as uniós költségvetési periódusra kidolgozott Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjainak (ÚMFT) teljes keretének a 44 százalékára született eddig döntés és 38 százalékára kötötték meg a szerződést. Kifizetés azonban csak a keret kilenc százalékára történt. Az ÚMFT előrehaladása 2009-ben jelentősen felgyorsult, azonban a folyamatok - a programok gyorsítása érdekében tett számos intézkedés ellenére - még mindig lassúnak tekinthetőek.
A tapasztalatok szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a szabálytalanságok lehető legnagyobb mértékű feltárására, nyomon követésére és az adósságmenedzsment hatékony működtetésére, valamint az uniós támogatásokból megvalósult projektek kötelező működési monitoringjára.
Az ÁSZ jelentése szerint a hiányos ellenőrzésről a megállapítások a 2009. évi tapasztalatokban is megfogalmazódtak, ez arra utal, hogy indokolt az ellenőrzési rendszer további erősítése.
