2011.01.04. 16:54
Kedvező kilátások
Budapest - Magyarország továbbra is baromfi-nagyhatalom, ám az ágazatnak számos feladatot kell megoldania, ha kedvező belpiaci és exportpozícióit meg kívánja őrizni, illetve fejleszteni akarja állítják az ágazat szakmai vezetői. A magyarországi csirkehústermelés a 90-es évek hullámvölgye után az utóbbi évtizedben ismét évi 215 és 245 ezer tonna között mozog, de meg sem közelíti a 80-as évek végének rekordjait, amikor 350 ezer tonnánál is több húscsirkét vásároltak fel a termelőktől.
Most a magyar baromfitermelés 54 százalékát adja a csirke, a többi baromfi a tyúk és a kakas, a pulyka, a liba, a kacsa a termelés kisebbik felén osztozik. A baromfiágazat szakmai vezetői szerint azonban a termelők optimisták, mert a jelentős belföldi fogyasztás, a jó genetikai tulajdonságokkal rendelkező állományok, a kukoricatermelés nyújtotta takarmánybázis és a szigorú állat-egészségügyi és élelmiszer- biztonsági szabályozás biztos hátteret nyújt az ágazatnak.
Szabó István, a Magyar Broiler Szövetség elnöke szerint a magyar konyha hagyományai mellett az egészséges táplálkozás iránti igény megteremti a csirkehús tartós belföldi keresletét. A pulyka a csirke mögött a második helyen áll, 7,5 kilós egy főre jutó fogyasztással. A magyar pulykaágazat az utóbbi hat évben folyamatosan veszített a pozícióiból, de még mindig meghatározó szereplője az európai, sőt a világpiacnak is.
A 2004-es 139 ezer tonnához képest 2009-ben mintegy ötödével, 110 ezer tonnára csökkent az ágazat teljesítménye, a pulykatenyésztés és a pulykahúsból előállított termékek készítése mégis sikeres. Az ágazat a világ pulykahústermelésének a két százalékát adja, míg a világ pulykahúsexportjából mintegy öt százalékkal részesedik. A partnerek döntően európai uniós országok, de szállítunk Svájcba, Oroszországba és Hongkongba is. Ráadásul a fejlődés főként intenzív módon valósult meg: ma egy pulykamell ötször nagyobb, mint 20 évvel ezelőtt, miközben az állatok kevesebb takarmányt igényelnek egy kilogramm hús előállításához, aminek következtében az ágazat környezeti terhelése kisebb lett jellemezte a helyzetet Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke.
Európa országaiban elsősorban a nagyobb hozzáadott értékű, minden ponton ellenőrzött termékpályájú, kiváló minőségű baromfihúsokra és feldolgozott termékekre van igény. Bárány László, a BTT elnöke szerint ahhoz, hogy a magyar baromfi- és azon belül is a húscsirketermelés pozíciói megszilárduljanak, a kormányzatnak meg kell oldania az ágazat néhány szorító problémáját.
Égető kérdés a finanszírozás, amit a terméktanácsi tagsághoz kötött hitelekkel és pályázatokkal lehetne megkönnyíteni, valamint az import szigorúbb ellenőrzése és a termékek áfájának csökkentése. Erdélyi István szerint jelentős sikerként könyvelhetők el az élelmiszer-biztonságot garantáló programok, amelyeknek eredményeként nem kerülhet fertőzött termék a polcokra.
Több mint százezren élnek ebből
A baromfiágazat magyar családok ezreinek ad megélhetést: a feldolgozóiparban mintegy 30 ezren dolgoznak és az alapanyag-termelésben is nagyjából ugyanennyien, mondja Erdélyi István. A ház körüli baromfitartás és a kapcsolódó termelési ágazatok figyelembevételével meghaladja a százezret azoknak a száma, akiknek a megélhetését vagy jövedelmének kiegészítését ez az ágazat biztosítja. Magyarországon az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás 2009-ben 32 kilogramm volt, ami jelentősen meghaladja a 25 EU-tagállam 24,1 kilós átlagát.
A magyar fogyasztás döntő részét a csirkehús tette ki, fejenként 18,8 kilogrammal, de jelentős a pulyka fogyasztása is, a második helyen szerepel 7,5 kilogrammal, ami vetekszik a világelső USA fogyasztásával.
