Klaszterekben a jövő?

Az Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter projekt-értékelő rendezvényének vendége volt a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (KDRFÜ) ügyvezető igazgatója is. Dr. Temesvári Balázzsal ekkor beszélgettünk a hálózati alapokra helyezett gazdaságfejlesztésről.

A klaszterizáció folyamata évtizedes hagyományokkal rendelkező szakmai kérdés Magyarországon. A 2000-es évek elején, már az első Széchenyi-terv keretében megjelentek azon irányzatok, amelyek megfogalmazták, hogy a klaszterekkel kapcsolatban a hazai gazdaságnak egyre intenzívebben kell ismereteit bővítenie. A globális gazdasági versenyben a klaszterizációnak egyre nagyobb szerepet kell kapnia a fejlesztésekben, emlékeztetett Temesvári Balázs.

Ennek eredményeként már a 2000-es évek elején megalakultak az első klaszterközösségek. Ekkor jött létre a Pannon Autóipari Klaszter, amelynek ugyan nem a régiónkban volt a központja, de már innen is voltak tagjai. A hálózati alapokra helyezett gazdaságfejlesztés előtérbe kerülését mutatja, hogy e terület mind az ágazati, mind pedig a regionális gazdaságfejlesztési koncepciókban megjelent támogatandó tevékenységként. Az ezt követően alakul fa- és bútoripari, illetve a Pápai Hús Élelmiszer-ipari Klaszternek már régiónkban volt a központja. (Lapunk úgy tudja, ma már egyik sem működik - a szerk.)

A KDRFÜ ügyvezető igazgatója kiemelte, a Közép-dunántúli Operatív Program klaszterfejlesztésre kiírt pályázata keretében tíz nyertes projekt mintegy 260 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el vállalkozói együttműködések elindítására vagy épp azok továbbfejlesztésére, melynek eredményeként mára közel 400 tagra bővült a klaszterekben részt vevő vállalkozások száma a közép-dunántúli régióban.

A régió kiemelkedő együttműködései között említhető a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Klaszter, a Pannon e-Oktatási Klaszter, a Pannon K+F+I+O Klaszter, a Simus Környezettechnológiai Innovációs Klaszter, az Ökopolisz Klaszter, a Közép-dunántúli Regionális Napenergia Klaszter, az Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter.

Az év elején elindult Új Széchenyi-terv középpontjában a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, hazánk versenyképességének javítása, a munkahelyteremtés, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartása áll, amely főbb célokat a kormány által meghatározott hét kitörési pont mindegyike tartalmaz. Az új fejlesztéspolitikával a pályázati rendszert is egyszerűbbé és átláthatóbbá tették.

Pályázati lehetőségek

Az Új Széchenyi-terv vállalkozásfejlesztési programja keretében 16 pályázat jelent meg 147 milliárd forintot meghaladó keretösszeggel. Többek között mikrovállalkozások fejlesztésére, vállalati klaszterek támogatására és munkahelyi képzésekre lehet pályázati támogatást igényelni.
A KDOP 2011-2013-ig tartó időszakában regionális gazdaságfejlesztésre hatmilliárd forintot különítettek el, melyből gazdasági hálózatok,
együttműködések támogatására 500 millió forintos fejlesztési forrásra lehet pályázni, az év második felében további 250 millió forint áll a pályázók rendelkezésére.