Beindul a gyorsnaszád - Matolcsy szerint az egész eurózónát lenyomhatjuk államadósság-csökkentésben

Matolcsy György a stabilitási törvényjavaslat legfontosabb elemének nevezte az államadósság csökkentésére vonatkozó szabályt. Mint mondta, mindaddig csökkenteni kell az államadósság mértékét, amíg a bruttó hazai termék (GDP) nő. A miniszter 2012-re 0,5 és 1 százalék közötti növekedést prognosztizált.     Hozzátette: az államadósság 2015-re GDP-arányosan 65 és 70 százalék közötti mértékre csökken, míg 2020 körül közelíthet az 50 százalékos szinthez.

Bejelentette azt is, hogy Simor András jegybankelnököt arra kéri: gondolja át, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) milyen monetáris eszközökkel tudja segíteni Magyarországon a GDP növekedését.

Giró-Szász András kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a közpénzügyi rendszer minden területére ki kell terjeszteni a jogszabályi garanciákat, ez a gazdasági élet kiszámíthatóságát szolgálja.

Hozzátette: a következő időszaknak a növekedésről kell szólnia, amelyben az egyes gazdasági szektorok jelentősége átrendeződik, egyben átértékelődik az állam gazdasági szerepvállalása is.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: az államadósság csökkentésétől csak akkor lehet eltérni, ha tartósan - egy éven át - és jelentősen csökken az ország gazdasági teljesítménye.

Matolcsy György a stabilitási törvény további fontos elemei között említette, hogy meghatározza az önkormányzati adósság keletkezésének szabályait, meghatározza az Államadósság Kezelő Központ jogállását, a Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait, a közteherviselés szabályait, valamint a nyugdíjrendszerre vonatkozó alapszabályokat.

Matolcsy György hozzátette: a törvényjavaslat 10-15-20 éves időtávot jelöl ki az államadósság csökkentésére, míg a Magyar Növekedési Terv a következő 2-3 évre vonatkozó teendőket jelöli ki, hogy milyen ágazatokban, vállalatcsoportokban, milyen külpiaci területeken vagy mely magyarországi településeken növelhető a gazdasági teljesítmény.

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszámolt, hogy a Széll Kálmán Terv, valamint a konvergenciaprogram keretében megvalósuló államadósság-csökkentés keretében idén – árfolyamtól függően – 10 százalékkal csökkentette a kormány az államadósság szintjét. "A forintban kibocsátott kötvények egy részét bevontuk" - mondta Matolcsy György.

Az újraiparosítást és állami kereskedőházak létrehozását a gazdasági növekedést segítő eszközöknek nevezte a miniszter. Matolcsy György kifejtette: az országnak szakítania kell azzal a gondolattal, hogy a pénzügyi szektorból, valamint a szolgáltatásból kell növekednie, ehelyett a termelésre kell a hangsúlyt helyeznie. A nemzetgazdasági miniszter szerint a Kínában növekvő bérköltségek miatt a termelés egyre inkább visszahelyeződik Európába, az új munkahelyek bázisa pedig Kelet-Közép-Európa lehet. "Nekünk ezt a csatát meg kell nyerni" - emelte ki.

A kereskedőházak létrehozásáról szólva azt mondta: a gazdaság olyan integrátoraira van szükség, amely külföldi megállapodásokat köt, és hazai vállalatokkal termeltet, így biztosít számukra piacot.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a GDP-növekedés előmozdításában nagy szerepet szán a kormány az európai uniós forrásoknak, mint mondta, ezek 95 százalékát szeretnék bevonni a fejlesztésekbe. Hozzátette: a hazai gazdasági növekedés ösztönzésében jelentős szerepet kapnak a Magyar Fejlesztési Bank, és leányintézményei, így a Magyar Export-Import Bank, a Magyar Exporthitelbiztosító, illetve a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Jelezte: az MFB erre a jövőben még további kétszer 60 milliárd forintos tőkemegerősítést kap.

Matolcsy György újságírói kérdésre azt válaszolta: nem zárja ki, hogy a kormány a jövő héten kis korrekciót hajt végre a 2012-es költségvetés bevételi és kiadási oldalán, de a cél továbbra is a GDP arányos 2,5 százalékos államháztartási hiánycél tartása.

A miniszter hozzátette: a módosításra azért lehet szükség, mert a kormány a korábban várt 1,5 százalék helyett 0,5-1 százalék közötti gazdasági növekedéssel számol 2012-ben.

A miniszter hangsúlyozta: az IMF-fel és az EU-val tervezett új szerződés nem a növekedést fogja segíteni, finanszírozni, hanem védernyőt ad ahhoz, hogy Magyarország a pénzpiacokról finanszírozza magát.

Matolcsy  György a jegybankkal való együttműködéssel kapcsolatos kérdésre elmondta: egyebek mellett arra kéri az MNB elnökét, hogy a jegybank indítsa újra jelzálogkötvény-programját, egyúttal indítson vállalati kötvényvásárlási programot a növekedés támogatása érdekében.

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: rendszeresen konzultál Simor András jegybankelnökkel arról, hogy milyen monetáris eszközökkel lehet élénkíteni a gazdasági növekedést, hasonlóan azokhoz, amilyeneket a világ nagy központi bankjai, így az Európai Központi Bank, a Fed ( az Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő intézmény), vagy a brit jegybank, a Bank of England alkalmaz.

Matolcsy György szerint ennek lehetne egyik eleme a vállalati kötvényvásárlási program elindítása az MNB forintforrásaiból, mivel a devizatartalékokat nem lehet növekedés ösztönzésre felhasználni.

Úgy vélte: a jegybank újragondolhatná a korábban elindított, ám nem túl sikeres jelzáloglevél-vásárlási programját is.

Ismertette: a Magyar Bankszövetséggel olyan keretmegállapodásra törekszik a kormány, amelybe független intézményként bevonnák az MNB-t, és a jegybank állapodna meg a bankokkal egyebek mellett a likviditásbővítésről.

MSZP: Matolcsy beismerte a költségvetés rosszul tervezettségét

MSZP szerint Matolcsy György szerdai nyilatkozatában beismerte, hogy a kormány rosszul tervezte a jövő évi költségvetést, ezért az módosításra szorul.

A szocialista politikus Matolcsy Györgyről szólva úgy fogalmazott, a nemzetgazdasági miniszter "parkolópályára" került és azt az "álfeladatot" kapta, hogy dolgozza ki Magyarország növekedési tervét.

Mint mondta, a miniszter beismerte azt az MSZP által többször említett tényt, hogy a 2012-es büdzsét rosszul tervezték, ezért azt újra kell tervezni. Tukacs István szerint Matolcsy György azt is elismerte, hogy az IMF-hitel - korábbi állításával ellentétben - nem lehet a gazdaságélénkítés eszköze.

Tukacs István továbbá ironikusan gratulált a miniszternek, amiért most megszakítaná az MNB ellen folytatott "háborúját", mert már "csak ott talál pénzt". Az ellenzéki képviselő ezt a lépést kritizálva megjegyezte: a vállalkozások finanszírozását nem a jegybank hivatott megoldani, ahhoz a kereskedelmi bankok számára kell biztosítani a megfelelő feltételeket.

A szocialista politikus bírálta Matolcsy György újraiparosításra vonatkozó elképzeléseit is, mondván arról az 1950-es évek óta tudható, hogy azt csak kevés sikerrel végezheti az állam. Tukacs István szerint a keleti piacokkal történő versenyhez először is - a munka törvénykönyvének tervezetében szereplő - olcsó munkabérekre és a munkavállalók jogainak megfosztására van szükség.

Tukacs István a sajtótájékoztató végén az MSZP nevében ismételten Matolcsy György lemondását kérte.

LMP: elveszett az államadósság elleni háború

Az LMP szerint Matolcsy György szerdai állásfoglalása alapján a kormány egyértelműen elbukta az államadóság ellen korábban saját maga által meghirdetett háborút.

Schering Gábor, a párt gazdasági kabinetjének vezetője szerdán a nemzetgazdasági miniszter néhány órával korábban elhangzott nyilatkozatára reagált. Matolcsy György a kormányszóvivői tájékoztatón egyebek mellett arról szólt, hogy Magyarország gyorsabb, fegyelmezettebb államadósság-csökkentést követ, mint az eurózóna.

Az ellenzéki politikus szerint ezt legfeljebb csak viccként tudják értékelni a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló, Matolcsy György által vasárnap este benyújtott törvényjavaslat alapján, amely szerint a jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt először a 2016-os költségvetés elkészítésénél kellene alkalmazni. Scheiring Gábor az előterjesztés kínos magyarázatának tartja, hogy a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok ennél a javaslatnál is szigorúbb utasításokat tartalmaznak.

Mint mondta, a növekedési tervvel kapcsolatban eddig csak egyetlen konkrétumot hallottak, Orbán Viktor korábbi kijelentése szerint a jegybanki devizatartalékot használnák fel a növekedés finanszírozására. Scheiring Gábor szerint azonban Matolcsy György szerdán, a miniszterelnököt "meghazudtolva" beismerte, hogy ez az elképzelés megvalósíthatatlan, helyette pedig egy "újabb ködös ötletet" dobott be arról, hogy a jegybank forint alapon finanszírozza a növekedést. "Ezt nem tudjuk másképp értelmezni, minthogy esetleg a bankóprés beindítását tervezi Matolcsy György" - fűzte hozzá.

Az LMP képviselője előterjesztésének visszavonását kérte Matolcsy Györgytől arra hivatkozva is, hogy abban kétharmados többség mögé rögzítenék azt az egykulcsos személyi jövedelemadót, amely a kabinet "visszafelé elsült fegyvere" lett. Scheiring Gábor elfogadhatatlannak nevezte, hogy a jelenlegi kabinet így akarja megkötni a következő kormányok kezét.

Az ellenzéki politikus összességében alkalmatlannak nevezte az ország gazdasági irányítóit arra, hogy új alapokra helyezzék a gazdaságot. Scheiring Gábor szerint örülhetünk, amennyiben Magyarország jövőre el tudja kerülni a recessziót, vagyis az LMP még mindig túlzottan optimistának tartja a Matolcsy György által várt 0,5-1 százalékos gazdasági növekedést. Az LMP képviselője ezért mielőbbi új költségvetés kidolgozását sürgette a kormánytól.