Segítség híján csődbe mennek a baromfitartók

A nagy hőség csak egy szelet a gondokból - tudtuk meg Szabó Istvántól, a Gallus Kft. ügyvezető igazgatójától, a Magyar Brojlerszövetség elnökétől, a Baromfi Terméktanács elnökségi tagjától. Azonban tény, hogy a rendkívüli meleg tetézi és felerősíti a gondjaikat. Az állatok komfortérzete miatt fontos a hűtés, amiről már egyre többen tudjuk, hogy többe kerül, mint a fűtés. A korszerű hűtési módok, melyek képesek arra, hogy meg is mozgassák a madarak tollát, illetve vizes permettel   hűtik az istállókat, igen drágák. Vas megyében egy termelőnek közvetlenül a vágás előtt pusztultak el a csirkéi, harminckét  tonna tetemet kellett megsemmisíteni azért, mert ugyan megvolt a vízzel hűtő berendezés, de alacsonynak bizonyult  a víznyomás és nem működött a szerkezet. A tenyésztő a vízszolgáltatótól remél kártérítést. Egy másik telepen pedig négyszáz tonna összsúlyú pulyka hullott el.

A baromfitartóknak ma Magyarországon csak az állatjóléti támogatás nyújt némi segítséget, ami kilónként hat-nyolc forint. Szlovákiában körülbelül negyven, Romániában hatvan-hatvanöt forintnak megfelelő euróval támogatják kilónként ezt a technológiai fejlesztést. A terméktanács ezért fordul a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz és kér anyagi támogatást. Ígéretük van arra, hogy a jövő héten megkezdődik a tárgyalás. A rendkívüli hőség miatt a csirkék kevésbé híznak. Ezeket negyven-negyvenegy napos korban vágják le, az utolsó héten átlagosan naponta tíz-tizenkét dekás súlygyarapodást tapasztalnak, de ha csökken az állat komfortérzete, mint most is, csak három-négy dekával  mérnek többet. Ez azt jelenti, hogy míg normál esetben 2,3-2,4 kilogrammos egy vágócsirke, most 2,0- 2,1 kilós, tehát nagyobb költség jut egykilónyi csirkehúsra. Devecserben egy időben négyszázezer-félmillió tenyészállatot  tartanak. A hőségben a szülőpároknak párosodni is kisebb kedvük van, így a tojásokból  három-öt százalékkal kevesebb naposcsibe kel ki.

 A takarmányárak is növekednek. A búza legalább húsz százalékkal kerül majd többe, mint tavaly. A kukorica ára a tőzsdén szépen kúszik felfelé, és ha nem jön mielőbb csapadékos idő, akkor kevés lesz a termés, meredeken nőnek a kukoricaárak. A szója, ami a baromfitartásban a takarmány 25-27 százalékát adja, kétszer annyiba kerül, mint két éve. Elkerülhetetlen, hogy ősszel 15-20 százalékkal emeljék a baromfihúsok árát az üzletekben, mert különben a baromfival is úgy járunk, mint a sertéssel: azaz nem leszünk belőle önellátók és  importálni kell a húst a hazai igények kielégítésére. Ma ugyanis még az a helyzet, hogy baromfihúsból önellátók vagyunk, sőt, még exportálni is tudunk belőle. Igaz, csirkehúsból minimális a kivitel, de víziszárnyasból jelentős, ami javítja gazdaságunk teljesítményét.   

Szabó István elmondta: a meteorológusok szerint június utolsó hetében Európa és Ázsia fővárosai közül Bagdadban volt a legmelegebb és Budapest lett a második legforróbb hely. Az ilyen, afrikaiként  jellemezhető forróságot nehezen vészelik át az istállókban a  baromfik, a jövő héten tárgyalnak erről is a szaktárcával.