Ökopiac: Környezettudatos vásárlás

Tudatosabb vásárlók vagyunk. Ebben már a törvény is segít, hiszen szeptember elsején lép hatályba a magyartermék-rendelet. Ez többek között azt szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a magyar termék, a hazai termék és a hazai feldolgozású termék jelölés. A magyar termék minősítés vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Azaz a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez az állatok itt születtek, határokon belül tenyésztették, dolgozták fel őket, a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig itthon ejtették el.

Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább ötven százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. Hazai feldolgozású termékek körébe tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek is.

Azok az élelmiszerek, amelyek csomagolásán a rendelet előírásainak nem megfelelő állítást helyeznek el, a hatálybalépést követő egy évig még forgalomba hozhatók és forgalomban tarthatók minőség-megőrzési idejük végéig.

A rendelet hosszas munka eredménye és távolról sem igaz, hogy más országokban nincsenek hasonló jelölések. Arra kell vigyázni: azzal, hogy az Európai Unió (EU) tagországa lettünk, mi is részévé váltunk a piacnak, nem akadályozhatjuk az emberek, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlását az unión belül. A nemzeti termékek vásárlását más országokban is szorgalmazzák, mindenütt látjuk, hogy nemzeti színnel különítik el a hazait és nem csupán akkor, ha uniós védettséget élvez. Franciaországban még azt is meghatározzák, hogy a helyi kiskereskedelmi egységeknek legfeljebb hány kilométerről kell beszerezniük a termékeket. Ilyesféle szabályozást nálunk is próbáltak bevezetni, de nem sok sikerrel.

Tény, hogy a tudatos vásárló megkérdezi, honnan ered a termék, bár erre az egyszerű kérdésre sem kap mindig pontos és kimerítő választ, hiszen eredetmegjelölésként szerepelhet az EU is. A helyi piacokon az eredeti tervek szerint többségében az őstermelőket és a környékbeli kézműveseket várják, illetve van olyan település is, például Pécsely, ahol az önkormányzat művelteti meg a szabad területek egy részét és az onnan származó termékeket is árusítják potom pénzért a helyi piacon. Az önkormányzatnak ez nem bevétel, hiszen az árak a költségeit sem fedezik, de a helyi lakosok és az üdülőtulajdonosok örülnek, hiszen friss és jó minőségű zöldséghez, gyümölcshöz jutnak. Az őstermelők jelentős része a félig önellátó gazdaságok körébe tartozik, tehát csak a felesleget adják el, nem igazán árutermelők. Ennek az az előnye, hogy a lehető legegészségesebb a végtermék, hiszen az őstermelő maga is azt a terméket eszi, amit árusít.

Kihasználják az ország jó adottságait

Országunk nagy részének a területe alkalmas mezőgazdasági termelésre. A napsütéses órák száma és a talajviszonyok miatt zamatosak a zöldségek és a gyümölcsök. Ezek olyan adottságok, amelyeket érdemes kihasználnunk. A környezetvédők azt szorgalmazzák, hogy minél több termék helyi legyen, ne kelljen messziről utaztatni, hozzá energiahordozókat fogyasztani, szennyezni a levegőt. Azt is mondják, hogy az önellátó falusi életmód az, ami fenntartható lesz a jövőben, ezt kell terjeszteni.