2014.03.04. 09:42
A szokásjog átkerült a munkajogba
Megyei körkép - Nem igazolódtak az új Munka Törvénykönyve (Mt) kapcsán az előzetes félelmek, nem csökkentek a bérek. A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új kódex, amely a korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadó és a munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra.
Az új Mt. bevezetése félelmeket szült, elsősorban munkavállalói oldalon. Ugyanakkor a nagymérvű módosítások miatt a munkáltatókban is volt bizonytalanság. Egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók számára eltérések mutatkoztak a munkavállaló havi munkabérében, például szabadság igénybevétele esetén kevesebb lett a munkaszerződés szerinti alapbérnél, annak függvényében, hogy az adott hónap hány napból állt. Az első hónapok gyakorlati tapasztalata alapján fogalmi pontosítások is szükségessé váltak. Fontos, hogy mindenki ugyanazt értse alattuk. Gyakorlatiasabb, praktikusabb lett a munkaügyi szabályozás a könnyebb alkalmazhatóság érdekében.
Az átlagkeresetek változása Magyarországon (2003-2013)
A korábbi Mt 1992-ben született, és az akkor lebomló nagyipar „testére szabták”, míg az új már a mai Magyarország vállalkozási szerkezete, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül, vélekedett Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
Dávid Ferenc
Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége elnöke szerint az új Mt. nagyon időszerű volt, és a 24.-ik órában érkezett, szerencsére jó és gyakorlatban is jártas szakemberek alkották. Szükségszerű volt a magyar munkaerő piacának újraszabályozása, hiszen az ,,alapkő“ letétele óta több mint 20 év telt el. A hiányzó láncszemek, új piaci trendeket lehetővé tevő rendelkezéseket már nagyon várta a szakma. A kölcsönzésre vonatkozó szigorítások ugyanakkor a szféránk számára rövid távon nézve fájdalmasak voltak, de hiszek benne, hogy hosszabb távon hozzájárulnak a piac tisztulásához. A gyakorlati oldalról ugyanakkor legfontosabbnak azt érzékelte, hogy jobban egyensúlyba kerültek, kiegyenlítődtek a munkavállalói, munkáltatói kötelezettségek és jogok.
Dénes Rajmund Roland
A vállalkozások mindennapi működési feltételeit górcső alá véve elmondható, a - 2013-ban első teljes évben hatályos - Munka törvénykönyve sikeresen vizsgázott, fogalmazta meg Ottó Csaba, a Man at Work Kft. ügyvezetője. A magyar gazdasági jogrendszerbe beépülve vállalkozói szempontból rugalmasabbá teszi a foglalkoztatást és a korábbinál jobban alkalmazkodik a kisvállalkozások méretéhez. Az egy éve működő munkavédelmi akcióterv is hasznosnak bizonyult, mivel számos – elsősorban alacsony keresetű – munkaerő-piaci szereplő (pályakezdők, védett korban lévők, szakképzetlenek, és a többi) foglalkoztatása esetén értékelhető és érzékelhető járulékkedvezményt biztosít a foglalkoztatóknak.
Ottó Csaba
A vállalkozások szempontjából hatásos lépés volt a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja is, amely könnyen hozzáférhető, olcsó és célzott hitellel ösztönzi a beruházások megvalósulását. Meg kell említeni a közfoglalkoztatás - méretéből adódó - jelentőségét, amely ugyan jobb megoldás a segélyezési gyakorlatnál, azonban hosszú távon többnyire a versenyszférát kell ösztönözni munkahelyteremtésre. Ennek érdekében a kormánynak további lépéseket kell tenni a magyar munkaerő-piac vonzóvá tételének érdekében, minőségi szakképzéssel, kurrens diplomával kell felvértezni és itthon tartani az újonnan végzett fiatalokat.
