Gazdaság

2015.07.01. 10:42

Görögország kiléphet az eurózónából - Essünk túl a problémán!

Mindig nehéz szembenézni a problémával, de inkább essünk túl rajta mielőbb, minthogy görgessük magunk előtt még a következő ötven évben is. A görögöknek távozniuk kell az eurózónából, vélekedett Leitold László.

Tremmer Tamás

Megszakadtak az egyeztetések a görög kormány és az ország nemzetközi hitelezői között, miután a görögök július 5-re népszavazást írtak ki a hitelezőkkel kötendő megállapodásról. A világ azt találgatja, e lépés következtében lesz-e államcsőd Görögországban? Marad(hat)-e az ország az eurózónában? Milyen hatással lehet mindez hazánkra?

- A probléma évek óta fennáll. Úgy gondolom, nem lesz egyszerű, de túl kell esni a kérdésen egyszer és mindenkorra, minthogy görgessük magunk előtt a következő ötven évben is. A görögöknek távozniuk kell az eurózónából, nyilatkozta lapunknak Leitold László, bankár.

Hozzátette, a görögök és az EU nagyobbik része között igen éles a szemléletbeli különbség. Ez a mediterrán nép hozzászokott ahhoz, hogy keveset és más ütemben dolgozik, közben pedig jól él, míg Európa többi részén nem ez a metódus. A görög nemzeti össztermék (GDP) nem fedezi a kiadásaikat, tartósan többet költenek, mint amennyi a bevételük, és ezt segélyekből, hitelekből finanszírozzák. A szemléletváltásukra kevés az esély, ők soha nem fognak úgy dolgozni, mint a skandinávok.

Emlékeztetett rá, az euróövezetbe is úgy kerültek be, hogy nem feleltek meg a kritériumoknak. Két évvel később bevallották, hogy hamis adatszolgáltatással tudtak ide jutni. Ez a mai helyzet részben annak a folyamodványa.

Nemrég olvasott egy kimutatást: 2010-ben 200 milliárd euró volt az európai bankok kitettsége Görögországban, ez ma „csak” 35 milliárd. Leitold László szerint most történelmi esély nyílik a veszteség minimalizálására, hiszen egy államcsőddel maximum ennyit bukhat Európa. A görögök pedig visszahozhatják a drachmát. Akár jó is lehet, ha egy ilyen példa megvalósul, mert addig csak rettegtünk ettől, mint elméleti lehetőségtől.

Elismerte, az euró feladása az uniós valutára, így áttételesen a forintra is rossz hatással van, de rövidtávon. A forint árfolyama az euróhoz kötött. Ha a görögök kilépnek az eurózónából, az átmenetileg gyengíti az eurót, így a forintot is. Nyár van, nagyon sokan utaznak, az irodák emelni fogják áraikat, a kinti fogyasztás is többe kerül. A benzin, valamint minden import fogyasztási cikk ára emelkedhet.

Áttételes hatás, ha bármiféle válság, bizonytalanság jelentkezik, a befektetők a feltörekvő régiókból pénzt vonnak ki, így hazánkból is, ami szintén a forint gyengülését hozhatja. A fentiek következtében akár 320 forint fölé is felmehet az euró árfolyama, de három hónap múlva visszaáll a jelenlegi szintre.

Hátrányos mellékhatás, hogy a svájci frank menekülő valuta, bármilyen térségi bizonytalanságnál felértékelődik a szerepe, ez megemeli az árfolyamát. Hazánkban még van olyan autóhitel, és személyi kölcsön, amit ebben a devizában vettek fel, ennek nőhet a törlesztő részlete. A két ország közötti árucsere forgalom alacsony szintű. Nem tudunk arról, hogy komoly magyar befektető lenne Görögországban, magyaroknak nincs nagy mennyiségű pénzük odakint, görög bank nincs Magyarországon, így ezek hatásával nem kell számolni.

A nemzeti fizetőeszköz és annak vásárlóereje mindig az adott ország gazdasági teljesítményéhez kötődik. Ha újra drachma lesz Görögországban, és emellé rossz gazdasági teljesítmény társul, akkor az a drachmára lesz hatással, nem pedig az euróra. Éppen ezért egyszeri és rövid ideig tartó hatása lehet az euró feladásának, de ezt nekünk be kell áldoznunk, mondta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában