A szakértők szerint illúzió az európai bérunió ötlete

A Jobbik célja - ami, úgy tűnik, a 2018-as kampányának egyik fő üzenete is lesz - az, hogy az unió alapszerződésébe kerüljön bele az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, vagyis a jobbikosok szeretnék kiküszöbölni a kelet-európai és a nyugat-európai bérek közötti különbséget.

Ha a Jobbiknak legalább hét uniós tagországból az ötlettel szimpatizáló pártok, szervezetek segítségével sikerülne összegyűjtenie egymillió aláírást egy év alatt, és az íveket benyújtják az Európai Bizottságnak, az sem garancia arra, hogy bármi megváltozzon. Ugyanis a jogszabályok szerint az Európai Bizottság mérlegeli, hogy napirendre tűzi-e a kérdést, vagy valamilyen indokkal figyelmen kívül hagyja. A Jobbik ötlete egyébként nem új: a Párbeszéd Magyarországért a 2014-es országgyűlési választásokon azzal kampányolt, hogy "Ne csak az áraink, a fizetésünk is legyen európai!". Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke 2014 tavaszán pártja EP-kampánynyitó nagygyűlésén a következőket mondta: "Ne jöjjön nekem senki a hatékonyságkülönbséggel. A kecskeméti gyárban dolgozó magyar munkás pont ugyanannyit ér, mint bármelyik más Mercedes-alkalmazott." Hozzátette, a DK az "egyenlő munkáért egyenlő bért" elvét vallja.

Az egységes bérezés kialakításában azonban az egyes EU-tagországok eltérő fejlettségi szintje alapvető akadály. A fejlettebb tagállamokban a vállalkozások már a munkaerő kiváltására alkalmas, bonyolult gépeket és technológiákat alkalmaznak, míg sok országban - köztük nálunk is - a cégek elsősorban az élőmunkára támaszkodnak. A fejlettebb technológiával rendelkező munkaadóknak kevesebb embert kell foglalkoztatniuk, így magasabb bért tudnak nekik fizetni.

- A fejlettebb nyugat-európai országoknak, valamint az ott működő vállalatoknak nem érdekük a keleti régiók bérfelzárkóztatása - mondta Csath Magdolna közgazdász. Ennek oka, hogy az alacsonyabb bérek lehetővé teszik számukra a máshol kiképzett jó szakemberek megszerzését akár az iparban, akár a közszolgáltatásokban, például az egészségügyben.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke sem lát lehetőséget arra, hogy a bérunió megvalósuljon. Szerinte a magyar bérek EU-átlagra emelése rövid idő alatt nem lehetséges.

- A költségvetés nem bírna el egyszerre ekkora terhet. Hirtelen jelentős makrogazdasági egyensúlytalanságok lépnének fel, például megugró államháztartási hiány, sőt akár az államcsőd is elérhető közelségbe kerülhetne - magyarázta a szakszervezeti vezető. Hozzátette, ha a hazánkban lévő külföldi cégeket arra kényszerítenék, hogy az EU átlagához közelítsék a bérszinteket, akkor jelentős elbocsátásokkal kellene számolni.

Lentner Csaba közgazdász szerint az európai bérunió a mi emberöltőnkre nézve utópia. A kelet-közép-európai országok jelentős gazdasági-fejlettségi hátránnyal küzdenek, ami az itt elérhető bérekre is rányomja a bélyegét. A nemzetközi vállalatokat inkább abban kellene még jobban érdekeltté tenni, hogy a megtermelt profitot a jelenleginél is magasabb arányban forgassák vissza magyarországi beruházásokra - hívta fel a figyelmet a közgazdász.

Nem várható, hogy jogalkotási fázisba lépjen a Jobbik kezdeményezése, akkor sem, ha összegyűjtenék a szükséges egymillió aláírást - mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Felidézte, 2014-ben

Németország kötelezővé akarta tenni, hogy a területére szállító - de nem ottani székhelyű - logisztikai vállalkozásoknak a német minimálbért kelljen kifizetniük alkalmazottaiknak. Emiatt kötelezettségszegési eljárás indult Németország ellen, mivel az Európai Bizottság (EB) álláspontja szerint a bérek egységesítése korlátozta volna a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását a közösségen belül.