Hegyi Barbaránál karácsonykor beindul a csokigyár

Hegyi Barbara imád enni, s ezt igazolja minden szava, az ételekről, főzésről való beszéd közben becsillogó szemei, lelkesedése. Igaz, mozgalmas mindennapjai és számos színházi szerepe megkívánja, hogy étrendjébe inkább az egészséges fogásokat válogassa be, ám ennek meg is van az eredménye, hiszen a Jászai Mari-díjas színésznő az ötödik X-en túl is ragyogó formában van, s ami fontosabb, rengeteg energiával gazdálkodik. Állítja, nem ma kezdett receptekkel, ízekkel, aromákkal foglalatoskodni, hiszen olyan családban nőtt fel, ahol a konyha volt az élet központja, és mindenki beszélte az ételek, alapanyagok nyelvét.

- Kamaszként kezdtem el főzni én is, s a magam örömére főzök a mai napig, ritkán készítek olyan ételt, amit nem szeretek. A legfontosabb azonban, hogy olyan dolgokat együnk, amelyekre nincs ráírva, hogy mit tartalmaznak, lehetőleg ne érjen hozzá az ipar, ne legyen benne hozzá-adott cukor, tartósítószer és a többi. Ha ilyen alapok szerint tudjuk megszervezni a konyhánkat, akkor már nagyon sokat tettünk a saját egészségünkért, s ehhez muszáj főzni. Ezért jók azok a receptek, amelyekkel nem kell sokat vacakolni, de egészségesek – véli a színésznő, aki nem ragaszkodik ugyan mindenben az egészséges étkezéshez, ám annyira szereti a kreatívan felhasznált, friss, ropogós zöldségeket, gyümölcsöket, alapanyagokat, egyszerűen elkészített fehér húsokat, halakat, hogy általában mindig arra a következtetésre jut, hogy az egészséges ételek messze viszik a prímet nehezebb, zsírban, olajban, rántásban tocsogó társaikhoz képest. Hegyi Barbara első szakácskönyve 2011 őszén jelent meg Abraka babra – Monológok a konyhámból címmel, majd 2014-ben Alkalom-adtán címet viselő receptgyűjteménye is a könyvesboltokba került. Míg az első szakácskönyv évszakok szerint és kedves, személyes történetekkel kiegészítve listázza Barbara és családja kedvenc fogásait, addig a második könyv már kimondottan egy-egy alkalmat, ünnepet jár körül, olykor teljes menüsort, s a főzni vágyók számára így kiemelt segítséget kínálva a jeles eseményekhez.

- Nálunk nincsenek nagy, hagyományos ünnepi menüsorok, viszont megvannak a saját tradícióink, mindig ugyanazt esszük. Halászlé például van nálunk is karácsonykor, ám ezt nem én csinálom, hanem úgy hozzuk, mivel úgy gondolom, halászlevet főzni nagy adagban érdemes igazán, ám erre a karácsonyi időszakban, a színház mellett nincs időm, huszonötödikén, huszonhatodikán is játszom, általában több előadásban egy nap, tehát ez már nem fér bele, hogy személyesen készítsem el. Ezen kívül mindig van kocsonya is, amelyet édes-anyámmal főzünk meg. Az állandó menü része a süllő – ha lehet, balatoni – paprikás lisztben, baconágyon, és ehhez mindig kiflikrumplisaláta van kapribogyóval és lila hagymával. Töltött káposzta, ha van – szoktam olykor csinálni a férjem kedvéért -, akkor azt másnap készítem. Úgy vélem, nem kell ezt az egész mindenséget végigenni egyetlen nap alatt. Nem olyan gáz, ha nem esszük túl magunkat az ünnepekkor, muszáj egy kicsit ellenállni ilyenkor is – emeli ki a színésznő, aki hozzáteszi, karácsony táján viszont nem hiányozhatnak az asztalról, fa alól, ajándékok közül a házi csokoládébonbonok sem, amelyek elkészítése most már lassan több évtizedes hagyománnyá vált konyhájában. A karácsony előtti csokoládéfőzés napokig tart, mindig vannak hagyományos és új ízek is, meséli. Ilyenkor jönnek a barátok, akik csatlakoznak, segítenek, s ők is több adag bonbont készítenek el, amelyeket aztán ismerősök, családtagok kapnak ajándékba. Ez egy olyan alkalom, amikor beszélgetünk, jól érezzük magunkat, együtt vagyunk, az elkészült több ezer bonbon csak a ráadás.