Ajándékozzunk saját készítésű lekvárokat karácsonyra!

Nagyné Horváth Katalin kistermelő praktikus ötleteket ad mindehhez. Kata szerint a legjobb ajándék az, amely kézzel készült, és benne van a szeretet, annak a figyelme, aki készítette.

– A gyerekeknek egészséges ajándék lehet a cukormentes szilvalekvár, pláne, ha gyümölcszselé cukorkát is teszünk bele. Az gyümölcsléből készül, főzzük hozzá a lekvárhoz. A csokoládé és szaloncukor helyett egészségesebb édességet adhatunk. A férfiaknak nyakkendő helyett jó ajándék lehet a lilahagyma- vagy vöröshagymalekvár. Vörösborral, almával főzzük meg a hagymát, karamellizált mézzel édesítsük. Kiváló reggelire, kolbászhoz, de a karácsonyi vacsora mellé szintén.

Készíthetünk vörösboros befőttet is, abba tehetünk dekorációnak narancskarikát. Ha ügyesen helyezzük el az üveg falához szorítva, mosolygós arcot „rajzolhatunk” egy csilipaprikával, két szegfűszeggel. A konyhában sürgölődő férfiak örülhetnek a fűszerolajnak. Szép formájú üveget keressünk hozzá, olívaolajba tegyünk rozmaringágat vagy kakukkfüvet. A friss zöldfűszereket pár napig hagyjuk szikkadni, aztán egy percre dobjuk lobogó forró vízbe, hogy fertőtlenítsük, különben megromolhat az olaj. Dísznek sem utolsó a fűszerolaj.

Aszalhatunk gyümölcsöt, azt dióval, mazsolával összekeverve diákcsemegét készíthetünk, nem csak diákoknak. Gyűjtsünk hozzá mogyorót is az erdőszélen. Maradandó dísztárgy is lehet az ajándék, ha csipkével, kis szalaggal díszítünk egy befőttesüveget. Tegyünk bele makkot, diót, gesztenyét, akár mécsest is.

A levendulát akár szárítva is tehetjük cukorba, sóba. A levendulás só remek fürdővízbe, lábáztatáshoz. Fűszernek is készíthetjük, a provanszi fűszerkeverék egyik alkotóeleme a levendula, amely pikáns ízt ad. Télen egy kis tányérba tehetünk belőle egy teamécses köré. Ahogy felmelegíti, párolog a só, és kellemes illatot ad a lakásban. Jó lehet relaxáláshoz is. Nagy szemű tengeri sót használjunk, azzal rusztikusabb a látvány. A sót és a levendula egy részét aprítógépben daráljuk le és keverjük össze a maradékkal, a cukros levendulával is hasonlóan bánjunk. A többféle szemméret jó struktúrát ad. Csokiillatú mécsest is tehetünk a levendulás sóba.

Levendulás cukrot lehet keverni teába, süteménybe, karácsonyi kuglófba, muffinba. Utóbbi tetejét is megszórhatjuk vele, de palacsintatésztába szintén jó. A karácsonyi sült mellé így pikáns köretnek készíthetünk alma- vagy birsbefőttet, ha az üvegbe rozmaring-, kakukk- fűágat, csilit teszünk. Ehetjük aztán hidegen a húsok mellé, vagy a sült húst kivéve annak levében, visszamaradt olajában kicsit meggrillezzük a befőttet. A gyümölcs kívül karamellizálódik, belül puha marad.

Aszalt gyümölcsöt is könnyen készíthetünk, csak legyünk türelmesek, nem szabad nagy hőfokon sütni. A sütő rácsára fektessük a három milliméter vastag almakarikákat, körtegerezdeket. Ötven-hatvan fokon szárítsuk nagyjából nyolc órán át, akár éjszaka.

Támasszuk ki kissé a sütő ajtaját, hogy a gőz kijöjjön. A szilvát maggal együtt kezdjük aszalni. Amikor elkezd ráncosodni, szedjük ki belőle a magot, aztán süssük tovább körülbelül tíz órát. Az első egy órában 60, aztán 40–50 fokon. Cukrozni nem kell, de a sütőbe tegyünk alufóliát, lehet, hogy csepeg, amit aszalunk. Az aszalt gyümölcsöt üvegekbe rétegezhetjük dióval. Dió vagy mandula a szilva belsejébe is kerülhet, előtte pirítsuk meg, hogy ne avasodjon olyan hamar. Zárt üvegben tároljuk az aszalt gyümölcsöt, de figyeljünk rá, nehogy megpenészedjen.

A szilvát tüllzsákban tartsuk, abban még tovább száradhat. Ha van időnk, az aszaltgyümölcs-darabokat csokiba márthatjuk, házi szaloncukrot készíthetünk. A sárgabarackból, szilvából tegyünk az aprítógépbe mézzel, fűszerekkel együtt, és készítsünk pépet. Kis gombócokat formázzunk, forgassuk étcsokiba.