Ültessünk bátran paradicsomot!

A paradicsom nevelése egyszerű, a palántákat a fagyos­szentek után kiültethetjük akár a kertbe, akár nagyobb cserépbe, dézsába, fóliasátorba, üvegházba. Igyekezzünk megbízható helyről szerezni fajtabiztos, egészséges, erős szárú palántát, hogy később ne érjen csalódás bennünket. Ne vegyünk elöregedett, megnyúlt palántákat. Ha kissé elfagyna, ne ijedjünk meg, kihajt később, nagyon ritka, hogy teljesen elfagy a növény. Abban az esetben újat kell ültetnünk.

Választhatunk apró termést nevelő koktélparadicsomot, nagyobb, hosszúkás, ízletes fajtát, vagy befőzésre alkalmas hatalmas gyümölcsűt. Divatos a csíkos termésű és a fekete paradicsom, amelynek kissé csokoládéra emlékeztető íze van. Népszerű a sárga színű; a zöld, éretlen paradicsomból pedig remek savanyúság készül. A lugasparadicsom akár két-három méteresre is megnő, aztán folyamatosan és késő őszig neveli a termést. Amennyiben tehetjük, ültessünk korai és később érő fajtákat is, a gyerekek szeretik, ha válogathatnak a gyümölcsök között, és az ízük is eltérő.

Rakhatjuk a palántákat az ősszel elültetett, mostanra megnőtt és fogyatkozó dughagymák, vagy salátapalánták, esetleg a retek helyére. Fontos, hogy megfelelő mélyre, öt-tíz centivel mélyebbre ültessük a paradicsomot, mint az ültetőedényben volt, hiszen a száron is nevel majd gyökeret, amellyel felveszi a talajból a tápanyagot.

Az elültetett palántákat megpermetezhetjük réztartalmú gombaölő szerrel, ugyanis a talajban áttelelt fuzáriumgomba spórái az öntözés során a palánták szárára kerülnek. Attól a levelek sárgulnak, barnulnak, a növény még a termés beérése előtt elpusztulhat.