Sokan meghíztak a járványhelyzet alatt

Ugyanakkor többen főznek gyakrabban otthon, étkeznek egészségesebben. Arra is jellemzően törekszik a magyarok zöme, hogy ne kelljen ételt kidobnia, de a fertőzésveszély miatt felhalmozott élelmiszereket nem mindig tudják honfitársaink a lejárati idő előtt felhasználni.

Az elsőhöz képest a koronavírusjárvány harmadik hullámában a vásárlók már gyakrabban mentek boltba, de ez még mindig messze elmaradt a Covid előtti időszakban megszokottól, emellett továbbra is dinamikusan nőtt az ennivalót, italokat online vásárlók aránya. Termékválasztáskor még mindig az íz és a minőség a legfontosabb, viszont a szempontok között előtérbe került az egészségre gyakorolt hatás is. A bevásárlókosarakba ismét a megszokott mennyiség kerül az egyes élelmiszerekből, már kevésbé fontos, hogy egy-egy áru tartós legyen. Mindezt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform Egyesület második közös karanténkutatása állapította meg. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai. Az eredmények azt mutatják, hogy az első hullám idején tapasztalt sokkhatás elmúlt, ugyanakkor a lakosság megőrizte az elővigyázatosságát, és vannak olyan szokások, amelyek hosszú távon is velünk maradnak.

A kutatás rávilágított, hogy sok családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék. Ezt jelzi az is, hogy a háztartások húsz százaléka arra számít, nem tudja a lejárati időn belül elfogyasztani a már megvett termékeket, ami több mint kétszerese az első hullám idején tapasztalt adatnak. A tudatosan megtervezett „bespájzolás” persze hasznos lehet, ehhez a Nébih élelmiszertartalékolási útmutatója nyújt segítséget. Sokan törekednek is erre. Ugyanis a válaszadók többsége arról számolt be, hogy a járványügyi helyzetben csökkent a háztartásukban elpazarolt étel mennyisége, ami annak köszönhető, hogy jellemzően több idő jutott az otthoni főzésre, étkezésre. Az emberek 57 százaléka azonban azt is tapasztalta, hogy csomagolási hulladékból több keletkezett lakásában, mint a járványt megelőzően.

A járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak és a magyar lakosság testtömege átlagosan további harminc dekagrammal gyarapodott tavaly tavasz óta. Nem sikerült tehát lefaragni az első hullám idején átlagosan felszedett karanténkilóból. Az ok nyilvánvaló: erőteljesen csökkent a fizikai aktivitásunk. Például a lakosság 38 százaléka nyolc óránál többet tölt üléssel egy átlagos hétköznap. Ugyanakkor a táplálkozás területén pozitív tendenciák is tapasztalhatók: tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Szintén pozitívum, hogy a lakosság továbbra is nagyobb figyelmet fordít az otthoni élelmiszerbiztonságra, mint a járványt megelőzően. Igaz, az első hullámhoz képest visszaesés volt tapasztalható e téren.

- Az mindenképpen jó, hogy többet főznek az emberek otthon, mert ez jellemzően azzal jár, hogy egészségesebben tudnak étkezni. Ám ebből adódóan sokszor többet is esznek. Több időt töltenek lakásukban a járvány miatt, többen otthon is dolgoznak, így több alkalmuk van arra, hogy az elkészített ételből „csipegessenek”. Ez állhat az elhízás átlagos növekedésének hátterében. Ezért nőtt meg annak jelentősége, hogy tudatosabban tervezzék meg, mikor, naponta hányszor, mennyit és milyen összetételű fogásokat fogyasztanak el. A tudatosabb tervezést kell hangsúlyozni a bevásárlások kapcsán is, az a jó, ha már ekkor is csak a szervezet szempontjából előnyös termékek, alapanyagok kerülnek a kosarakba. Talán sokan észre sem vették, hogy a fertőzésveszély hatására megváltozott mindennapokban kevesebbet mozognak. Ugyan ugyanannyit dolgoznak, mint korábban, de kevesebbet utaznak, ritkábban járnak be munkahelyükre, üzletekbe is ritkábban mennek. Mindez okot ad arra, hogy még inkább figyeljünk a kalóriabevitel mennyiségére és arra, hogy egyszerre kevesebb ételt tegyünk tányérunkra – mondta el lapunknak Nagyné Himes Renáta, a Litéren élő táplálkozási tanácsadó.