házak, életek dőltek romba

2021.09.23. 10:30

A csütörtöki nap, amikor Berhidán megmozdult a föld

Múlt szombaton a reggeli órákban földrengés rázta meg a szomszédos Vas megyében Répcelak térségét, szerencsére a földmozgás magnitúdója csupán 2,9 és 2,6 volt a Richter-féle skálán. Ennél csaknem kétszer erősebb rengést éltek át a Berhida-Peremarton térségében lakók egy csütörtöki napon, 1985. augusztus 15-én.

veol.hu

Fotó: Filmíradók Online

Fotó: Filmíradók Online

- Csempék pattogtak lefelé, a szekrény tetejéről az üvegek, minden. Egyszerűen nem lehetett megállni. Akkor én a konyhában voltam, a férjem rohant ki, a gyerek a kisszobából rohant, hogy anyu rohanjunk, nagyon félek. Akkor nem tudtuk az ajtót kinyitni, a férjem rántotta ki az ajtót, mert addigra a fal már ráereszkedett az ajtóra, és nem tudtuk kinyitni – számolt be egy berhidai lakos az átélt élményekről az 1985. novemberi filmhíradóban, majd hozzátette: – Félünk még mindig.

Fotó: Filmhíradók Online

- Hat óra tizenhárom perckor kezdődött az első földrengés, majd utána nem sokkal rengéssorozat jött, és a legnagyobb hat óra huszonkilenc perckor következett be, majd egy egész sereg utórengés követte – ezt már a geofizikustól tudhatták meg a filmhíradó nézői. – Peremartonban volt az epicentrum, Peremarton-Berhida térségében.

A Richter-skálában 5-ös magnitúdójú volt, ebből már sejteni lehetett, hogy az intenzitás 6,5-7 között lehetett Peremartonban.

Ez nem túlságosan nagy földrengés, de elegendő ahhoz, hogy a házakat komoly mértékben megrongálja.

A Napló 1985. augusztus 16-ai, pénteki száma szerint „a földmozgás mindenütt azonos tünetekkel járt: az emeletes házak felsőbb szintjein megmozdultak a bútorok, kilengtek a csillárok, rezegtek az ablakok. Néhány helyen lehullott a vakolat és szétnyílt a tapéta. Személyi sérülés sehol nem történt, az anyagi kár azonban – elsősorban az epicentrumhoz közel eső területeken – jelen­tős. Az Állami Biztosító Or­szágos Központjába csütörtök estig az ország különböző részéből több mint 1800 kárbejelentés érkezett, ebből 1100 Veszprém, 650 Somogy és 50 Fejér megyéből.”

A földmozgás a leg­jelentősebb károkat a pere­martoni gyár lakótelepén okoz­ta. Az óvodából, bölcsődéből és iskolából álló komplexum közfalai jórészt kidőltek, a va­kolat leomlott, az épület életveszélyessé vált, ezért bezár­ták. A földrengés idején húsz óvodás és 12 bölcsődés tartózkodott az épületben.

„Sze­rencsére az óvónők, gondozó­nők nem vesztették el fejüket, és a síró gyerekeket hárma­sával az ölükben az udvarra menekítették. Többen testükkel óvták az apróságokat a leomló törmelékektől.”

Szomorú képet mutatott a la­kótelep is. Számos családi ház teteje beomlott, tetőszerkezete tönkrement. A háromszintes társasházak nagy része súlyo­san megrongálódott. A peremartoni lakótelepen élők egész nap­jukat az utcán töltötték, mivel a délelőtt folyamán még több apró rengés mozgatta meg a már amúgy is megroppant épületeket. Az utolsó gyenge földmozgást fél kettő tájban észlelték. Sokan még este sem mertek vagy tudtak vissza­menni megrongálódott laká­saikba.

Fotó: Filmhíradók Online

Berhidán megsérült az állami csecse­mőotthon épülete, a gyerme­keket Várpalotán egy kollé­giumban helyezték el. Balaton­almádiban be kellett zárni az óvodát, és a községi tanács épületét is veszélyessé nyilvá­nították. Megrongálódott az iskola és az orvosi rendelő tetőszerkezete, emiatt csütörtö­kön a gyermekorvosi rendelést csak az udvaron tarthatták meg.

Azokban a napokban 370 családot kellett kiköltöztetni a községekből. A hajléktalanná vált családok közül 224 Veszprém­ben, 52 Várpalotán, 48 mun­kásszálláson talált ideiglenes otthonra, 46 csa­lád pedig rokonoknál, ismerő­söknél húzódott meg átmeneti­leg.

Hogy mennyire nem volt egyszerű a beilleszkedés az új környezetbe, arról az 1985. novemberi filmhíradó is tanúskodik. Horváth Sándorék három gyerekkel Veszprémben, a „Felszabadulás lakótelepen” a Damjanich utca egyik tízemeletes épületében a nyolcadik emeletre költöztek. „Mi nem is akartunk idejönni Veszprémbe, mert úgy gondoltuk, hogy elleszünk az egy szobában, de azt mondták, hogy három pici gyerekkel nem szabad ott maradni, beláttuk, hogy tényleg igaz, hogy itten tényleg sokkal könnyeb lesz és jobb lesz. Furcsa egy kicsit, idegen még. Szeretnénk minél előbb visszamenni.

Hallom, hogy a kis Judit nem mer följönni a lifttel ide a nyolcadikra.

Hát igen. Úgy kell felsétálnunk, mert nem jön be, mert azt mondja, olyan érzés, mint amikor hullámzott alatta a ház, hogy hullámzik a lift is” (9:13-tól):

Bár a földrengés csupán egy napig tartott, emléke még sokáig elkísérte a térségben lakókat, hiszen nemcsak házak, lakások, hanem addig szépen felépített életek is romba dőltek 1985. augusztus 15-én.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget