Egyes területekről végleg eltűntek az ürgék

A hatalmas erdőtömb nagy része katonai terület volt, biztosítva a kerecsenpár háborítatlanságát. A sólymok a legelőre jártak táplálkozni, fő táplálékukat az ürge jelentette. Ugyanabban az időben még parlagi sas is fészkelt itt, ő is ürgézni járt ide. Az ürgéket, míg nem voltak védettek, az emberek is fogyasztották. Az ürgelyukakba vizet öntöttek, innen ered, hogy kiöntik az ürgét. Sokat jártunk a Vértes lábánál elterülő Szár település határában elterülő legelőre is, ahol szintén számtalan ürge élt, ide pedig a parlagi sasok érkeztek ürgét zsákmányolni. Hatalmas élmény volt az ég kékjében keringő öreg sasok látványa. 

Az ürge napjainkban védett lett, és bár az országban többfelé előfordul, sokkal kevesebb van belőlük, továbbá egyes területekről végleg eltűntek. Jellemzően a rövid füvű puszták az élőhelyei. A rövid fű szerepe, hogy jól lássák a rájuk leselkedő veszélyt. A használatban lévő füves repterek a jószág mentsvárai, hiszen itt folyamatos nyírják a gyepet, valamint elvezetik a csapadékvizet. 

Az ürge a löszös, homokos, kevésbé kötött talajokat kedveli, ott is a magasabb pontokon él, ahol a csapadékvíz nem tud a járataiba behatolni. Az Alföldön gyakoribb, bár például Macedóniában még 2200 méteres tengerszint feletti magasságban is előfordul. Nappal aktív, éjszaka járataiban alszik. Néha előfordul a gyöngybagoly és a réti fülesbagoly köpeteiben, annak ellenére, hogy nappal mozog. A nőstények májusban hozzák világra három-nyolc egyedből álló utódaikat. Egy évben egyszer ellik. Téli álmot alszik eltömített járatrendszerében, testhőmérséklete ekkor öt Celsius-fokra csökken. A hibernáció során párszor félig éber állapotba kerülnek, ilyenkor kábán mozognak, ürítenek. 

Az emberi jelenlét nem zavarja, ezt tapasztalhatjuk Tihanyban, ahol a kirándulók közelében futkároznak a Belső-tó körül. Az ürgefütty gyakran hallható az ürgés legelőkön, sőt leggyakrabban a hangjuk árulja el őket. A hangadás egyik fő szerepe, hogy az őrszem a csapat többi tagját figyelmeztesse a közeledő veszélyre, ekkor a többi állat is a biztonságot nyújtó ürgelyukba bújik meg. Növényi táplálékot fogyaszt, amely magvakból, virágokból, egyéb zöld növényi részekből áll. Az eddig mért leghosszabb járatrendszer nyolc méter volt idehaza. 

Magyarországon fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. 

Ifj. Vasuta Gábor