A szövetkezés és a szerkezetváltás az előrelépés kulcsa

Erről beszélt a magyar vidék jövőjéről tartott sajtótájékoztatóján Turi-Kovács Béla a Kisfaludy étteremben. A Kisgazda Polgári Egyesület országos elnöke, az Országgyűlés korelnöke szerint a magyar mezőgazdaság megújulása hosszabb folyamat.

– Az elmúlt tíz évben elértünk több eredményt, kikerültünk a világpiac olyan területeire, ahol korábban nem ismertek bennünket, a jó áru mindenhol eladható, csak megfelelő marketing kell hozzá. Azonban a termelő nem részesedik abból a haszonból, amely akkor kezd realizálódni, amikor az első felvásárló megjelenik. Onnantól nem a termék értéke, hanem a piacon kialakított ár határozza meg, hogy mennyiért lehet eladni. Ezért a kormány is azt ajánlja, hogy kezdjenek el egymással együttműködni, szövetkezzenek. Nem kolhoz kell, hanem olyan szövetkezés, amilyen egész Nyugat-Európában működik. Ahol az ár megállapításában már nem a piac, hanem a termék tényleges értéke szerepel. Ez az egyik előrelépési lehetőség, a másik pedig a termelési szerkezetváltás. Az Alföld nagy térségein ma nagyrészt csak gabonát termelnek. Úgy kell termelni, olyan termékeket kell előállítani, amelyek, ha munkaigényesebbek is, a piacon sokkal kelendőbbek – mondta Turi-Kovács Béla.

Leszögezte, hogy bizonyos térségekben a mezőgazdaság terén munkaerőhiány van hazánkban. Meg kell érteni továbbá, hogy a magyar politika alapja az önkormányzati továbbképzés, amin minden politikusnak keresztül kellene mennie. Ahol együtt él, ott együtt mozog a polgárokkal, megtanulja, hogyan kell őket képviselni, megtanul politizálni. Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke szerint a kormány szándéka, hogy a gazdák megerősödjenek, elsősorban helybéliek kapják meg a földet, azok, akik művelik. Sümeg környékén a mezőgazdaság mindig meghatározó volt az itt élők számára.