klímaváltozás és innováció

2018.12.02. 15:00

Nagy-Somlói borvidék: összefogás az innováció jegyében

A klímaváltozás és az innováció állt a 17. alkalommal megrendezett András-napi bormester találkozó középpontjában, a Tornai Pincészetnél, Somlójenőn, november 30-án, ahol külön súlyt helyeztek az összefogásra, és emlékdíjat is átadtak. Kiderült, kiemelt támogatást élvez az ágazat, a Somlón idén kevesebb termést szüreteltek, de kiváló a minőség, boraik világversenyen nyertek.

Kovács Erika

Fotó: Pesthy Márton / Napló

Az emlékezés apropóján beszéltek az ágazat helyzetéről, a jövőről az illetékesek a pincészetnél, amit két kitűnő szakember, Tornai Endre és Bakonyi Károly előtt tisztelegve szerveznek meg évente. Tornai Tamás, a pincészet tulajdonosa kiemelte, mindketten nehéz időkben alkottak a megújulásért.

Fotó: Pesthy Márton / Napló

-Példájuk jelzi, figyeljünk azokra, akik tenni akarnak, a jövőbe tekintenek. Ma a gazdaság remekül teljesít, de a piaci szereplők tartós sikeréhez innovációra van szükség, fogalmazott, majd aláhúzta az ágazat szereplőinek összefogását, az oktatás-kutatás-, és a legjobb minőség jelentőségét. Üdvözölte, a szőlészet-borászat 2014-2020-ig mintegy 200 milliárd forint támogatást kapott. Szólt arról, hogy idén a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt a Somlón a korábbinál kevesebb, hektáronként 47 mázsa, de kitűnő minőségű termést szüreteltek, olaszrizlinget, juhfarkot, furmintot, hárslevelűt, traminit és zenitet. Aláhúzta, nemrég Londonban, a legjelentősebb kereskedelmi borászati világversenyen négy magyar bor kapott érmet, ebből kettő somlói, egyik a pincészet juhfark bora.

Fotó: Pesthy Márton / Napló

Kocsis László, a Pannon Egyetem tanára a szőlőtermesztés kihívásainál a globális piac, az időjárás, a munkaerő kapacitás hatásai kapcsán elmondta, a világ szőlőterülete hét millió 573 ezer hektár, amely Spanyolországban, Kínában, Franciaországban, Olaszországban és Törökországban van, nálunk 58 ezer hektárról szüreteltek idén. Kutatások jelzik, Európában egyre több az aszályos év, emiatt a spanyol területekből tíz év alatt 300 ezer hektár eltűnt. A megváltozott körülmények változást hozhatnak a szőlőfajtáknál, egyre népszerűbbek az őshonosak. A jobb technológia költségmegtakarítással jár, kiváltja az emberi munkaerőt, már robotgépeket is alkalmaznak.

Fotó: Pesthy Márton / Napló

Pásti György, a Szent István Egyetem docense új kórokozókról, egy chilei példával a hűtés jelentőségéről beszélt. Úgy mondta, napjainkban a könnyed, illatos borok a divatosak. Gál Péter, az Agrárminisztérium főosztályvezetője szólt az 1,8 milliárdból létrehozott jégkármegelőző rendszerről, a tárca céljai kapcsán az exportnövekedésről, a jó közösségi márkákról, az adminisztratív terhek csökkenéséről beszélt.

Fotó: Pesthy Márton / Napló

Idén a négy millió hektoliter bornak mindössze negyede kerül kivitelre, és alacsony, literenként egy euró alatti áron. Janky Ferenc, nyugalmazott egyetemi docens és Májer János, a badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója kiemelt súlyt helyezett a Somló zászlósborára, az őshonos juhfarkra, amelyért kutatóprogram is indult. Az előadások után átadták az idei „Somlóért – Tornai Endre emlékdíjat”, amit Májer János és Janky Ferenc vehetett át.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!