Karriernap Veszprémben: generációváltásra lenne szükség az agráriumban

Az agrárium területén manapság az egyik legnagyobb gondot az okozza, hogy lassan nyugdíjba vonul a tapasztalt traktorosgeneráció, bár egy részük ugyan nyugdíjasként is visszatér dolgozni, de nagy szükség lenne a fiatalokra, a generációváltásra. A szántóföldi gazdálkodáson kívül különösen nehéz feladat a gyümölcsösökben és a szőlészetekben mind a képzett szakemberek, mind az idénymunkások biztosítása. Ezen a területen már elindult egy automatizálási folyamat, megjelentek a szüretelő- és gyümölcsszedő gépek, mert a terményt le kell szedni.

– Természetesen nem tudjuk a munkaerőt nélkülözni, az arany középutat kellene együtt megtalálni – vélekedik Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke, aki felhívja a figyelmet arra is, sajnos azt látják az oktatási intézményekben, hogy egyre kevesebben érdeklődnek az agrárium és az élelmiszeripar iránt. Jelenleg a munkáltatók és a gazdálkodók nem látják a következő generációt, akiket pályakezdőként alkalmazhatnának, pedig a cégek nyitottak, akár a fiatalok betanítására is.

– Komoly feladatunk, hogy ezt a problémát megoldjuk. Célunk, hogy ne csak a divatszakmák legyenek preferálva, hanem nézzük meg, hogy melyek a hiányszakmák, és akár átképzéssel oda is irányítsunk fiatalokat – mondja a NAK megyei elnöke. Szerinte a téves sztereotípiák miatt nagyon sokan még mindig a rossz állapotú, zötykölődő traktorokra asszociálnak a mezőgazdasági munkák kapcsán.

Pedig ettől már nagyon messze járnak a gazdák. Jól felszerelt, légkondicionált, sokszor precíziós technológiával ellátott traktorok és munkagépek állnak rendelkezésre, légrugós, minden kényelmi szempontnak megfelelő kabinok vannak a modern traktorokon, melyeket olyan vezetni, mintha egy Xbox játékot játszanánk.

– Munkagéppel együtt 130 millió forintba kerül némelyik, és ezek már játékos könnyedséggel kezelhetők, könnyű velük dolgozni. Az agrárium igenis használja az innovációt, fejlődik, már a drónokat is alkalmazzuk a mezőgazdaságban. Ezt szeretnénk megismertetni a felnőtt munkavállalókkal, akik szeretnék átképezni magukat, illetve a gyerekekkel is – fogalmaz Sövényházi Balázs. Hozzáteszi még, hogy az agrárgazdasági kamara azért lobbizik, hogy a gyakorlati oktatás visszakerüljön az iskolákba, újra legyenek például technikaórák.

Működik már jó pár modell, mint például az iskolakertprogram vagy a gazdaságok látogatása, megismerése. A megyei elnök szerint fontos lenne, hogy már az általános iskolások is körülnézhessenek akár egy családi gazdaságban, megismerjék a körülményeket, lássák a feladatot és a gazdálkodói élet szépségeit is. Kóstolhassanak is, ha olyan jellegű termelés folyik, lássák, milyen munka szükséges a jó minőségű hazai élelmiszer előállításához. Ebben szeretnének segíteni, mert ha nyitott egy iskola ez irányban, akkor a kamara segít megfelelő partnert találni a látogatáshoz. Szeretnének kapocs lenni a gazdálkodók, a munkaadók és a fiatalok között.

Ehhez biztosítanak lehetőséget a bemutatkozásra az olyan alkalmakkor, mint például a májusi karriernap, amelyre két hatalmas erőgépet is hoztak a gazdák az arénához. A modern gépekbe beülhettek és be is indíthatták őket az érdeklődők. Sőt kipróbálhatták a kamara szimulátorát is, amelynek segítségével az agráriummal ismerkedhettek a gyerekek.