Ismét árulnak majd balatoni halakat

Nagy István agrárminiszter nagy előrelépésnek nevezte, hogy hamarosan ki tudják elégíteni a balatoni halfogyasztás iránti igényeket. Az emberek 2015 óta, amióta a Balatonon megszüntették a kereskedelmi halászati tevékenységet, joggal hiányolták a balatoni halakat az éttermek és a kereskedelem kínálatából. Mint Nagy István elmondta, többéves folyamat utolsó lépéseként megerősítik a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenységét, a terület további 1300 hektár tógazdasággal bővül.

A tógazdasági bővüléssel a társaság halgazdálkodási fela­datait magasabb szinten, hatékonyabban tudja majd ellátni – emelte ki Nagy István agrárminiszter, aki tájékoztatott arról is, hogy a megszűnő Balatoni Halászati Zrt. rendezte több évtizede felhalmozott adósságait, értékesítette meglévő vagyonelemeit. Ezek a Nemzeti Földalapba, a Nemzeti Földügyi Központhoz kerültek. A Birtokpolitikai Tanács arról döntött, hogy a jelenleg haszonkölcsönben lévő 1300 hektárnyi tógazdasági vagyont a Balatoni Halgazdasági Zrt. vagyonkezelésébe adja. Nagy István hozzátette, azzal, hogy a társaság megerősödik, a tevékenysége is bővül. Elsődleges feladata lesz a haltelepítéshez szükséges egészséges hal­állomány biztosítása, felnevelése és kihelyezése a Balatonba. Az 1300 hektárnyi terület a Buzsákon, Ba­la­ton­lel­le-Irmapusztán, Fonyódon, Varászlón és Mórichelyen található tógazdaságokból tevődik össze.

Beszámolt arról, hogy tavaly év végéig mintegy 250 halgazdasági vízterület kapott különleges rendeltetésű státuszt, természetvédelmi és turisztikai célból. Közülük a legjelentősebb a 60 ezer hektár vízfelületű Balaton, amelynek hasznosítója az agrártárca. Ezt követően a balatoni horgászat egyre növekvő jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva, hogy ebben szerepet játszott a halfogyasztás igénye éppúgy, mint a sportcélú és szabadidős horgászat fejlődése. Az utóbbi években jelentős bevétel származott a horgászatból, évente 60-70 ezer horgászjegyet váltanak ki a Balatonon. Emellett a nagy nemzetközi hor­gász­sportrendezvények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton még nagyobb figyelmet kapjon, és egyre népszerűbb turisztikai célpontja legyen a turistáknak. Rámutatott, hogy az agrártárca kiemelten támogatja a balatoni horgászturizmust, például 195 millió forinttal járult hozzá a keszthelyi volt halásztelep felújításához, ezzel modern apartmanok és kikötő várja a horgászokat egész évben.

Az intézkedések azt is biztosítják, hogy a jövőben mindig legyen elegendő balatoni hal a vendéglátásnak és a kereskedelemnek. Kiváló az együttműködés a Balaton közelében létesült új halfeldolgozó üzemmel, ahonnét korszerűen feldolgozott, jó minőségű balatoni halak kerülnek majd a hazai piacra – hangsúlyozta Nagy István.

Szári Zsolt vezérigazgatótól a sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. az őshonos halfajok, a ponty, a süllő, a keszeg és a balin szaporítását tervezi, ehhez több száz millió forintos fejlesztésekre lesz szükség a következő években. Az eredmények, a halpiaci választék bővülése 2020–2021-re várható. Miután 2018 nyarán a „balatoni hal” megkapta a nemzeti oltalom alatt álló földrajzi jelzést, valószínűleg az unió is hamarosan elismeri a Balatonban élő, illetve a Balaton vízgyűjtő területén szaporított és nevelt, élő, hűtött vagy fagyasztott formában boltokba kerülő fogassüllő és ponty földrajzi oltalmát. Ez jelentősen növelheti a balatoni hal hírnevét és értékét – vélekedett a vezérigazgató.